Öt hónap szigorított

Ne röhögjél! Ne röhögjél!
Nem csak nekem. Neked is! Meg neked is! ......
Bizony ám! És nem csak úgy, hanem kapcsiból szigorított! Érted? Szigorított!
Hogy megelőzzék. ... Hogy mit előzzenek? ... Mindent! Leginkább mindent
Ne ugrálj már! Hát nem vagy te kenguru!
Rend a lelke mindennek! Meg a rendőr!
Megmondta a fő.. fő.. főnök ezelőtt "nyóc" éve, hogy itt rend lesz két hét múlva! Akkor most meg ne rinyáljunk, mert épp itt az ideje! Most, vagy soha! Vagy, ha eddig nem akkor most? Azt kérded miért pont most? Csak!
Miért kérdezed? Mi vagy te? Kérdezőbiztos? Nyugodjál meg! Le! Rendnek kell lenni!

Én a magam részéről nem vitázok. Együttműködök. Holnap reggel azzal kezdem, hogy kiveszem a csomagtartóból a fejszét, beviszem a tárolóba s elásom! Azért volt velem, mert még a szigorított előtt gyorsan kilopakodtam vele a vízhez a kikötőbe és bevertem a mederbe egy jó erős karót. Kell a csónakhoz, a kikötéshez távtartónak.
Munka befejezve, öt hónapig kuss! Elásom a csatabárdot!
Ha meglazul valamelyik karó hát meglazul! A rosseb ott egye meg "ahun" van!
Majd ha szabadulunk. Mert úgy van az, hogyha mennék kifelé, és a csomagtartóban ott heverne a fejsze és lemeszelne a közeg ... akkor átnézné az autót, és a karóverőt "előléptetné" közbiztonságra különösen veszélyes eszközzé, lefoglalná, engem előállítana és akkor ...
Akkor az volna, hogy az igazságot kurva nehéz elhinni, pláne ha nem is akarják, és magyarázhatnék én holmi meglazult karókról!
Még örülhetnék majd, ha csak a belém vetett bizalom lazulna meg és mást nem vetnének belém, illetve más alkatrészem nem lazulna meg!
De ez csak fikció ugye! Mert ilyen nincs, csak az élénk fantázia terméke!