Tőlem? ... Tőlem oszt várhatod. Sokáig.
A helyedben, kegyelmes uram, én nem állnék addig vívó állásban, mert bizton megmacskásodik a derekad. Tudom, tudom! Kenegetik.
Meg a lelked is. Hájjal mi?
A sok talpnyaló bőnyálas dicsérete, hízelkedése.
Mit meg nem tesznek a vezér kedvére!
Mindent. Mindent is.
Kegyelmes uram! Vezérem! Magyar hon fénylő csillaga!
Hogy nem jelezte jöttöd fénylő égi jelenés? Én nem is értem!
Jut eszembe. Csillagról. Ha már csillag!
Szoktál te televíziót nézni kegyelmes uram? Vagy írott sajtót lapozni? Vagy bármit is nézni? ... No persze. Még magadba sem.
Pedig hát ... ha néha magadba néznél, bizony mondom néked, volna látnivalód.
Ha értenéd. Ha megértenéd. Ááááh! Hagyjuk is.
Visszatérek a láttad, hallottad, olvastad kegyelmes uram?
A kedvedre készített "Gyurcsány idejében úgy táncoltak ahogy Brüsszelben fütyültek" ... és a többi faszság. Még a vízcsapból is folyik.
Na itt jönnek hozzá képbe, a csillagok!
A választópolgárok rogyasszák rád a csillagos eget ezért az ezerszer elszajkózott szarságért! Boldog karácsonyt kegyelmes úr!
(Legalább az ünnepekre tekintettel fognád be a lepcses seggnyaló pofájuk!)
Még most is kenegetik vele -naponta százszor is- a torz lelked, annak ellenére is, hogy Brüsszelben úgy táncoltál ahogy fütyültek.
Mit fütyültek? Füttyentettek. Eredj csahos kávézni!
Kegyelmes uram! Nem sül már le végre a pofádról a maradék bőr?
Tudod kegyelmes uram, hazám fénylő büszkesége -hogy Erdogan növessze hosszúra a szakállad, egészen Moszkváig- kisebb pofával akkor kávézik az ember amikor megkívánja. Amikor jólesik, nem pedig parancsra.
Tudod mit kegyelmes uram?
Igyál még egy feketét és várd a kék céduláid, rajta a félcédulás kérdéseidre adott válaszokat. Bizton lesz olyan is aki visszaküldi. Lelkük rajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése