Nem mese ...

Valamikor réges-régen, mikor még a csillag ment az égen ....
A vörös csillag.
Szóval abban az időben, amire azt szokták volt mondani, "-nem ennek az istennek az idejében ..." Na! Akkor.
Az volt szokásban, hogy az ember gyerekét szívélyesen meginvitálták az állami ünnepeken való részvételre.
Példának okádék a nagy seregszemlés felvonulásra is május első napján.
Invitáltak!
Vagy részt veszek, vagy kirúgnak az iskolából. Ez utóbbit azért pontosítottuk, mert az igazolatlan órakénti elszámolással is, legrosszabb esetben egy tantestületi megrovás jött volna össze.

Azért mentem. Naná! Lehet egy ilyen meghívást elutasítani? Egy alkalommal, még néptáncosként is vonultam. Mit vonultam? Kettő jobbra, kettő balra, belép, toppant, csatt a csizmaszár, kopp a bot ... Rojtos gatya, bőújjas ing, csizma, mellény, bot. Mintha a "Szegénylegények" válogatására ... Na, mindegy. Ez csak azért érdekes, mert közöm nem volt a néptánchoz. Lelkes irodalmi színpados voltam, de a tánc ... Ámbár istentelen jól tviszteltem. Arról viszont lebeszéltek, mondván nem megy a gúnyához.
Szóval ...
Ha a mostani invitáláshoz teszem, kurva egy világba születtem anno bele. Nem?
Most egy ötöst ígérnek egy részvételért. Demonstráción való részvételért. Ha igaz a hír.
És miért ne lenne igaz? Miért pont ez ne lenne igaz?
Ügyes, roppant ügyes. Van három gyerek a családban. Mindnek kell az ötös, mert ugye egyszerűbb, gyorsabb, kényelmesebb mint tanulni. De felügyelet nélkül nem mehetnek, kikuncsorogják hát a szülőknél a kíséretet. Apuka homlokára csap ... A busz! Hisz ingyen van a busz, ha a kormány mellett kell menetelni. Nosza! Ki lehet bírni azt az órácskát. Közben nem csak a nagyvezírt, de azt is megnézzük, hol folyik a Lánchíd? Ingyen fuvar? Visszük a nagyszülőket is. Három gyerek, két szülő, két nagyszüle, három ötösért. Ez jeles! Hetet egycsapásra! A hülyének is megéri. Annak pláne.
A gyerek meg csak tanul belőle. Mit is? .... Azt. .... Azt leginkább.
Mellé meg az "importált" ... "Politikai pedofília". Találó.
.