2020.07.07. Magyarország
Bárhol ami Magyarország
Valaha sudár fenyőnek indult. Sudárnak, életerősnek, üde zöldnek. Üde zöldnek számos tűlevéllel ami élteti az ágat, törzset. Számos tűlevéllel, a mai napon 9 686 173 tűlevéllel. Ennyi maradt. Ennyi és fogy.
Cím
"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!
Keresés ebben a blogban
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mesék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mesék. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. július 7., kedd
2020. április 19., vasárnap
Elfelejtett falu - eltűnt vár
Déshida
Egy valaha volt kicsinyke falu, ma már alig-alig találni valakit aki emlékszik rá. Kevés írásos emlék maradt a középkorú faluról, pedig egy ideig még hídvámot is szedett.
A falu elnéptelenedésének ideje is bizonytalan, vélekedések szerint köze volt hozzá a töröknek is, bár az is bizonyos, ha csak majorsági szinten, de a török hódoltság után is még létezett.
Egy valaha volt kicsinyke falu, ma már alig-alig találni valakit aki emlékszik rá. Kevés írásos emlék maradt a középkorú faluról, pedig egy ideig még hídvámot is szedett.
A falu elnéptelenedésének ideje is bizonytalan, vélekedések szerint köze volt hozzá a töröknek is, bár az is bizonyos, ha csak majorsági szinten, de a török hódoltság után is még létezett.
2020. április 1., szerda
Farkasszemet néznek
Egészen elképesztő történet.
Kétfejű, három szemű farkast fényképezett egy kóbor vándor az Északi-középhegységben.
Kétfejű, három szemű farkast fényképezett egy kóbor vándor az Északi-középhegységben.
2020. március 27., péntek
A szeppuku meséje
Egyszer volt, nagyon rég volt, tán igaz sem volt, volt a távoli keleten, annak is egy távoli zugában, egy aprócska faluban egy szamuráj.
Olyan távol a népesebb falvaktól, hogy arra még a madár is ritkán járt. Pláne, mert a vidék urának híre inkább költözésre, mint maradásra bírtak.
Ez volt oka hát, hogy a költöző madarak csak átrepültek a falu felett az emberek meg csak átrobogtak a falucskán. Azokban a régi-régi időkben aminek kis szeletéről a mese szól, épp békeidőket éltek.
Olyan távol a népesebb falvaktól, hogy arra még a madár is ritkán járt. Pláne, mert a vidék urának híre inkább költözésre, mint maradásra bírtak.
Ez volt oka hát, hogy a költöző madarak csak átrepültek a falu felett az emberek meg csak átrobogtak a falucskán. Azokban a régi-régi időkben aminek kis szeletéről a mese szól, épp békeidőket éltek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

