Ha a zsenialitás összeér a tudománnyal

Űrprogram
Megvallom, eddig kétségekkel voltam a magyar űrkutatás és űrtevékenység tekintetében.
Sokakban van még kérdés a mai napig is, de bennem már nincs.
Szerencse, hogy a mi bölcs vezérünk időben lépett erre a mezsgyére is.
Az ő végtelen nagy zsenialitása kellett ahhoz, hogy most helyzetben vagyunk. Nagy helyzetben.
Most biztosan nem érted, elmagyarázom.

Minap olvastam, hogy felfedeztek egy új bolygót. Ez manapság majdhogynem mindennapos. No de, ez nem egy akármilyen bolygó. Egyrészt viszonylag közel van
-mindössze 31 fényév-, másrészt a 86 százaléka lehet vas. Hoppá!
Miként áll ez össze? Egyszerű, mint az ágyban sza.ás.
Miénk az űrkutatás, az űrbéli tevékenység és adott a sok vas. Rohadt sok vas.
Semmi más dolgunk, mint elsőnek odaérni és elnyerni a bányászati jogot. Persze az első, a zászló kitűzése. Pártunk, vezérünk és az ország dicsőségére. Nem is!
Első a vezér. Majd a foci, kisvasút, Felcsút, a család -az övé-, az oligarchái, stb, stb, utána a párt és végül az ország.
Nem kell ehhez más, csak pénz, pénz és pénz.
Előteremtjük. Nem ők, hanem mi. Ahogy szoktuk is. Csak időbe telik.
Addig meg adnak kölcsönbe vagy az oroszok, vagy a kínaiak. Bevált ez a módja a pénzszerzésnek eddig is. Sínen is van a buli. Nagyon sínen. Még nem csináltak semmit, csak beszéltek róla, de már a duplájára drágult. Nem baj. Visszafizetjük helyettük.
Így megy ez. Bevált, jó ez így mindenkinek.
Ők felveszik rá a lét, kicsit tervezgetnek, átterveznek, tárgyalnak, kalkulálnak, oszt irány a világűr meghódítása. Közben már fizetjük is vissza a kölcsönt. Nem ők. Mi.
Szóval. Felvesszük a kölcsönt, fizetünk mindent, elvégezzük a melót, oszt övék a bolygó. Nem a magyaroké, arról csak beszélünk, hanem a kölcsönt adóé. No nem az egész. Csak a felszín. Meg ami alatta van. Viszont miénk a bányászati jog.
Oszt, hogy bányászhatunk vasat, majd fizetjük a bérleti díjakat a felszín használatáért, no meg a melósokat -természetesen a pénzt kölcsönadó adja a munkaerőt nem mi magyarok-, fizetjük a szállítást, feldolgozást, stb, stb.
Viszont!
Elvitathatatlan jogunk lesz, minden nap több alkalommal is elmondani számos képi, írott és hangos csatornán, hogy hazánk újra a vas és acél országa lett!
Köszönjük ezt a lánglelkű zseninknek, a mi dicső vezérünknek.
Éljen, éljen sokáig ... ...! Vastaps. Köszönjük néked ... ...! Vastaps.

Nekünk pedig, akik visszaizzadjuk a kölcsönt, nekünk mi jár?
Nos, egy régi pajzán nóta jutott az eszembe:
-Jól be .aszott nekünk, az andocsi búcsú,
Ellopták a csacsit, ez nagyon szomorú,
Nem maradt más nekünk, csak az apánk .asza,
Azt kell szerszámozni, azon megyünk haza!