"Csak" egy barát volt ...(†)

Apa54.
Fejér, Füle, Hungary

"Gondolkodom, tehát nem vagyok normális"

Az idézet tőle való, bemutatkozó a blogger profiljáról.
Önirónia. Nagyon is normális volt ő! Egy igazi gondolkodó ember. Érdekelte minden: "minden ami gondolkodásra késztet". S nem csak gondolkodott, de tisztán is látott.

Évekig írta a: Nem mondhatom el senkinek ... blogot.
A mi ismeretségünk is onnét való. Sok üzenetet váltottunk, sokat vitáztunk. Néha nem értettünk egyet, mert én az optimistább vonalat vittem, ő a pesszimistábbat.
Most már azt kell mondjam, neki volt igaza, ő látta a dolgokat jobban.
2012-ben végre személyesen is találkozhattunk, én azt a napot a: "Veteránok" bejegyzésemben örökítettem meg.
2017-ben írt a blogba utoljára. Oka volt rá. Maradjon a titkom.
Természetesen levelezgettünk néha. Hosszabb rövidebb kihagyásokkal. Természetesen tervben volt egy újabb út is Fülére. Ha útba esik. Nem esett útba évekig.
Már hiába is mennénk.
Sajnos későn tudtam meg -nem vagyok ebben vétlen, túl hosszú időt hagytam ...- hogy belefáradt a harcba, és Ő is beült a csónakba. Átevezett vele a révész. Itt hagyta nekem a gondolatait -olvashatom a blogon-, az emlékeket, a barátságát.
"Csak" egy barát volt ... csak egy blogger, csak egy gondolkodó, csak egy nagy gondolkodó. Remélem elcsitultak lelke háborgó kétségei odaát.
A békesség legyen veled barátom!
Tóth Józsefre (†) emlékeztem, érte szól a harang, érte lobog a láng!