Ó mondjátok meg! Mivé lettünk emberek? Mivé tettek minket a nemrég elmúlt évtizedek? Nem dicsérem a múltat, de ahová eljutottunk, az a mély. Sötét, ostoba mélység. Naponta tapasztalom, hogy belerúgunk állóba, fekvőbe, bárkibe. Gondolkodás nélkül és gátlástalanul.
Sajnálom! Megkéstem. Nem volt szokásom, de megkéstem. Nem is keresek mentségeket. Hiba. Nagy hiba. Itt lett volna a helyem a búcsúztatón, az utolsó tisztelgésen.