A hát. Nahát!

Íme egy hát. Elárulom, hogy a pocak nem ér bele a vízbe. A fenékre meg pláne nem ér le!
Pedig én nem is töltöttem a fél életem edzőtermi öltözőkben. Mellesleg ezt nem is értem.
Mi a szart tud valaki annyi ideig ott üldögélni? Akkor edzeni kis sem ment?
Viszont voltam katona. Én tényleg. "Nem kicsit, nagyon." No és nem kúrtam el. Csak azért mondom, mert én meg a fél életem ott töltöttem el. Van ám ott is veríték, hónalj és lábszag! Más szagokat most nem említenék.
Nos, csak azért mondom, mert íme egy "libernyák" hát. Nahát!
Még hatvan felett is nyomok párat, egyet biztosan, annyi látszik a képen. Sajnos labdába nem rúgok, ellenben mindenkibe sem!
Nem akarok dicsekedni itt a fizikummal. de ha már "szájkarate verseny", akkor azt kell mondjam, pár vitatkozó, nagyképű, nagyotmondó, beképzelt, konzervatív keresztény illiberális pöcsöt, elviszek a hátamon is. Illetve csak ott.
Ölben nem, mert akkor néznem kell a képét.
Elviszem, feltéve, ha nincs akkora hasi spoilere mint Quasimodo púpja, mert azt vigye akkor, valami EU-s pénzen, kijátszott közbeszerzésen vásárolt, túlárazott, magán tréler.
Nem tréner! Tréler.

Mellesleg. A víz forrásvíz. Ott, fekvőtámaszozva nem ittam belőle, csak "fittiztem".
Mint egyesek.