Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2016. december 12., hétfő

Pusztítók

Több alkalommal is olvastam már a kérdést, miért gyűlöli a kormánypárt -de szerintem helyesebb lenne kormányt kérdezni- a fákat? Hát miért?
A kérdés nyilván a megbízatásaik végrehajtói által elkövetett, valamiként megindokolt, vagy meg sem indokolt fakivágások miatt vetődött fel.
Volt már sok! Sok fa esett áldozatul a kormányközeli beruházásoknak!
Hát miért gyűlölik a fákat? Ha gyűlölik egyáltalán. Szerintem nem olyan biztos az, biztosabbnak tűnik ha csak szimplán ostobának tekintjük eme tevékenységük. Olyan ostobák tevékenysége, kik a lóvé megszerzése alá rendelnek mindent s mindenkit! Minden s mindenki létét s életét! A fákét is!

Susogó címmel írtam én egy oldalt még 2010-ben.
Arra bukkantam ma rá keresgélés közben s arról jutott eszembe az elmúlt évek esztelen fakivágásai. Duplán sajnálatos nekem ez a pusztítás annak árnyékában, hogy köztársasági elnökünk Dr Áder János milyen tevékenységet vállalt fel a környezetvédelem nemzetközi porondján. Idehaza is hallathatná szavát, inthetné mérsékletre a kormányt még akkor is, ha feléjük is elkötelezett.

Susogó (2010.10.20.)

Csodálatosak a természet zöldből lassan változó színei a késő délutáni őszi napsütésben. A nap beeső sugarai alatt még érezni melegét, de az árnyékos oldalon már hűvös a levegő. Mint ahogy hűvös a szél is!
Ssssss! Ssssss!
Zene füleimnek, szívemnek kedves a hang. Beszél a fenyves a "szél alatt"!
Bár egyik szemem sír, hogy vége a nyárnak, a másik nevet és melegség jár át, mert beszél a fenyves, beszél a természet!
Ssssss! Ssssss!
Hallom először csak halkan, majd egyre hangosabban és hangosabban ahogy siklok a vízen közelebb.
-Ssssss! Ssssss! - Nézzétek ember jő! -Ssssss! Ssssss! -Ő az ember! Vigyázzatok!
Ssssss! Ssssss!
Suttogja a fenyves és én csak nézem őt döbbenten! Hallgatom szavát. Lassan siklok a szélben, állok és elnehezülő szívvel hallgatom a susogót!
-Ssssss! Ssssss! Nézzétek!
Ő Isten gyermekének vallja magát, kit saját képére alkotott az Úr! Mára benépesítette a földet. Megszámlálhatatlanul vannak. És mégis úgy viselkednek, mint kik nem ismernek sem Istent, sem pedig embert!
-Ssssss! Ssssss! Nézzétek!
Az evolúció csúcsának tartja magát, a gondolkodó lénynek, az uralkodó fajnak.
És gondolkodás nélkül írt, öldököl, pusztít maga körül mindent.
Még saját faját is! Mindent uralni akar!
-Ssssss! Ssssss! Nézzétek!
Mindent akar! Mindenből többet, mint amire szüksége van és amit felhasznál. Többet, sokkal többet vesz el, mint amit visszaad!
-Ssssss! Ssssss! Azt hiszi mindent tud, mindent ért! Pedig még azt sem képes megérteni, hogy Isten ide teremtette a földre közénk, úgy mint a többi teremtményét! Egynek a sok közül! A természet részének, részesének! Együtt, egymás mellett, egymásért és egymást kiszolgálva kellene élnünk.
-Ssssss! Ssssss! Azt hiszi érti és mindent tud az evolúcióról, miközben gondolkodás nélkül kivágja azt a fát, amelyikről lemászott! Amelyikről "származik" és minden más fát! És minden más teremtményt, minden élőlényt!
-Ssssss! Ssssss! Ő már nem szolgál, csak kiszolgáltatja magát! Mi, mi szolgálunk!
Ssssss! Ssssss......!
Lassan tovasodort a szél. Néztem a susogó fenyőket. Egyik szemem sírt és már a másik sem nevetett! Beszélt a fenyves és én értettem őt!
Elmondta bánatát, a természet fájdalmát. Lassan, megöljük őt!
És majd belehalunk mi is! Akkor, na akkor majd mindenki megérti Őt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése