Jutott eszembe. Kunhalmi Ágnesről.
Pontosabban arról. ahogy fogalmazott.
Idézem."Most még a választások előtt vagyunk. Ha összefogunk és szorosan együttműködünk, ha elindulunk miskolciak, borsodiak, úgy el lehet zavarni a kormányt, mint a huzat"
Igaz! Még a választások előtt vagyunk!
Nem sokkal ugyan, de még ott.
Ha összefogunk és szorosan együttműködünk. Igaz! Ha! Ott a hangsúly. Ha!
Úgy el lehet zavarni, mint a huzat. Háááát! A huzat inkább elviszi, elsodorja. De azért értem én. Üsse kavics! Nekem így is jó.
Bírom én a harcos hozzáállást! Meg még Kunhalmi Ágnest is.
Szerinte hát, a helyzet súlyos, ámde nem reménytelen. Nem reménytelen ha ...
Igen kedves Ágnes!
Én tudom! Te tudod! Ő tudja! Mi tudjuk! Ti tudjátok! Ők tudják!
Akkor hát, kik nem tudják? Kik? Név szerint!
És ha nem tudják, vagy inkább nem akarják? Akkor el velük! El velük!
Mert ha nem. Akkor felesleges minden szó. Akkor lehet a szó harcos, lehet szép, lehet biztató, de a helyzet marad súlyos és lesz reménytelen!
Ideje van a szólásnak, ideje van a hadakozásnak! Így együtt! Nem külön!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése