Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2018. november 19., hétfő

Szemek (no meg a tükör, és a ...tükör...)

Azon gondolkodtam el, hogy van értelme ennek a blognak? Van értelme ebben a formában? Kell nekem a harc?
Kell nekem akkor amikor a többség meg "szemlesütve" jár?
Apropó! Szem!
"A szem a lélek tükre." Ebben a bejegyzésben meg szemekről, lélekről és tükörről van szó.
Mármint, hogy kinek van olyan lelke, hogy lelkiismeret furdalás nélkül rá meri emelni a szemeit a tükörre, a saját tükörképére? No igen! Nagy kérdés!
Zsömike és az Ő szemei ezért kerültek ide a bejegyzés nyitósoraiba. Nem szerepelt még ezen a blogon és nem is fog többet soha! Az ő tiszta, önzetlen, romlatlan lelke, és éppen ezért tiszta tekintete nem illik az itteni témákhoz!
Nem is engedtem be a bloghoz tartozó képcsarnokba, helyette megnyitottam az Emlékalbum az Igaz Vándorról fotóalbumot. Ami fotó, a többi blogomon róla megjelenik, az mind abban az albumban lesz. Most még csak kettő. Majd gyarapszik.
Nyilván, ez itt "senkit" -vagy nagyon keveseket- nem érdekel.
Miért pont ez érdekelne sokakat amikor fontos dolgok mellett mennek el nap mint nap és süket fülekkel, szótlan, szemlesütve?
S mert nyilván senkit nem érdekel, ugyan miért érdekelne engem az, hogy kit s mi a fene érdekel? Miért pont engem kelljen, hogy érdekel? kell ez nekem?
Kell ez a ...tükör..., amikor sokaknak odahaza is felesleges a sajátjuk?
Most persze sokan felkapják a fejük és azt vélelmezik, sőt tartják, hogy ebből az emberből a sértettség, no meg a rászakadt fájdalom beszél.
És ha ...? De nem úgy van!
Mert ugyan miért lenne bennem sértettség? Némely bejegyzésem a blog élete során igen szép olvasottságot produkált. Dicsekedjek? Miért is ne? Volt írásom ami 35 000 fölé ment. Volt más 30 000-es is. Volt több amelyik 14 000 fölé ment. És számos amelyik több ezres. Ugyan mi okom lenne adni a sértődöttet? Nem adok el reklámokat és magam sem adtam el, magam sem reklámozom. Sehol. Ez tisztán ennyi!
Ahhoz mérten pedig, ezek a számok az én olvasatomban kurva nagy siker!
Főleg, mert több írásom is ellopták, azokat meg is reklamáltam -már amelyiket észrevettem-, szóvá tettem írásaimban.
Nem is az elvesztés miatti fájdalom beszél belőlem, arra ott a másik két blog.
Pusztán csak arról van szó. mi a fenének tépem én a szám? Kikért? Nem volna egyszerűbb hallani, látni, ámde nem beszélni? S ha kell akkor kicsit leszegném a fejem és akkor nem lógnék ki a tömegből. Lehet, így sem!
Lehet, rá sem kellene néznem többé erre a ...tükör...-re, és én azt megtehetem úgy is, hogy nyugodtan belenézhetek idahaza a falitükörbe.

Kell ez a ...tükör...? nem nagyon látok mozdulni bármit is, bárkit is! Kik eddig is mozogtak azok is rossz úton vannak. Köröznek mint a ragadozó madár amelyik nem talál prédát.
S ha lecsapnak, akkor meg kiderül, hisz ez egy döglött préda! A ragadozó pedig nem mind dögevő! Mégis beveszi a gyomruk! Lassan átállnak?
Évekkel ezelőtti "dögre" is úgy csap le a többség, mintha friss lenne a préda! Pedig az már annyira régi dög, hogy már bíz a szaga sincs!
Nem jó ez így! Rossz az út, rossz az irány! Nincs út, nincs irány!
Akkor meg kell ez a ...tükör...? Hisz nem az úton haladókra, hanem a pusztába kiáltok!

4 megjegyzés:

  1. Mi sem szemlélteti jobban ezt a dilemmádat mint az én esetem. Van ez a szellemi fogyatékos fiú, akit befogadtam magamhoz, mert mindenki csúfot űzött belőle és lenyúlta nyugdíját, de ha bármiről szavazni kéne, gyakorlatilag lenullázná azt a kevés értelmemet, amim van. Udvari szinten szavazatom nem hiszem, hogy eléri a tíz százalékot, község szinten egyenlő a nullával.
    Amikor blogolunk, talán azt reméljük, hogy lesz aki megértsen és együtt érezzen. Nem másért, mert persze, hogy magunkban is jól elvagyunk, mindenikünknek millió más dolga akad, de néha visszaköszön, hogy csak nem vagyunk olyan nemnormálisak, és csak van szemernyi igazság abban, amit és ahogyan látunk.
    Én így látom magunkat, bloggereket...

    VálaszTörlés
  2. Egészen biztosan többen olvassák, mint ahányan visszajeleznek. Az emberek egy része már komolyan fél kinyilvánítani az érzelmeit. Mindenkinek van mit veszíteni, (most már még a hajléktalannak is). Nem mintha egyet értenék ezzel a létformával, mert jócskán van közöttük olyan is, akinek ha lehetősége van, akkor sem tér vissza a normál élethez.
    Ne hagyd abba, bár akiknek nagyon hiányozna kicsit több ismeret, azok úgysem olvassák, legtöbbje azért, mert nincs rá lehetősége, nem tud megfelelő tájékozottsághoz jutni, a szükséges eszközök nélkül. Amihez hozzájut, az egyoldalú, és ilyen lesz a jövőbe vetett hite is.
    Az olvasottságod meg van, ha fűz hozzá valaki megjegyzést, ha nem, de elolvassa, és ma már ez is valami.

    VálaszTörlés
  3. Vagy itt, vagy a facén mindig elolvasom.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szépen köszönöm a segítségetek! Tényleg segítség nekem. Minden vélemény formál, így minden vélemény elősegíti a döntést!

    VálaszTörlés