Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2020. április 19., vasárnap

Elfelejtett falu - eltűnt vár

Déshida

Egy valaha volt kicsinyke falu, ma már alig-alig találni valakit aki emlékszik rá. Kevés írásos emlék maradt a középkorú faluról, pedig egy ideig még hídvámot is szedett.
A falu elnéptelenedésének ideje is bizonytalan, vélekedések szerint köze volt hozzá a töröknek is, bár az is bizonyos, ha csak majorsági szinten, de a török hódoltság után is még létezett.

Én úgy vélem, hogy egy nagyobb birtok részeként, a török nyomás után is még megvolt a falu, csak nem bírta a veszteséget kiheverni, nem sikerült lakosokkal újratelepíteni.
A török időkkel kapcsolatosan is él még egy legenda -inkább csak pislákol már mint él- a falu lakosairól, jelesül az, hogy a közeli erdőben építettek ki egy barlangrendszert, és ott bujkáltak amikor betört a török. Ennek a barlangrendszernek a bejáratát ezidáig nem sikerült megtalálnom, de beszéltem velem egykorúval, aki gyerekként még látta.
Pedig bizonyosan van ennek alapja, hisz a török folyamatosan betört és fosztogatott, s míg Kaposvár állt, végvárként igyekezett ugyan a fosztogatókat fékezni, de nem mindig sikerrel. ... Majd változott a helyzet. Tujgon pasa szemet vetett Somogyra.
Az elhatározást részéről tett követte, és 1555-ben elfoglalta Kapos várát.
                                       
Kaposvár már abban az időben is egy "furcsa hely " lehetett, mert a vár körülzárását megelőző héten a várkapitány lelépett Kanizsára, és nem is jött vissza.
Az elővárként funkcionáló szentjakabi palánk őrsége felgyújtotta a várát és Kaposba vonult. Ugyanígy cselekedett a kaposmérői őrség is. Így lett a várban lévők száma úgy 250, míg az ostromlók derékhadát adó janicsárság száma 3-4 száz, plusz négyezer lovas és ötezernyi gyaloghad. A végkifejlet ismert, de azért röviden.
A hajdúk szökését követően, a megmaradt mintegy száz főnyi védősereg zöme elesett, a tisztek mind egy szálig, néhány várvédő fogságba került.

! ... Most értem el oda -és egyben vissza is kanyarodok- amiről mesélni akartam.
De hát kellett ennyi előzmény, a megértéséhez. Ahogy keleten Szentjakab nyugaton Kaposmérő, vélelmezhető, hogy északon is volt védőrség.
Itt jön újra képbe Déshida, és a barlangrendszere. "Kezünkbe2 akadt egy régi, már erősen megsárgult, megfakult, de még kivehető rajz az északi "védvárról".
Írás eddig nem bukkant ugyan fel róla, de a rajzolt kép és a a kép alapján beazonosítható területen fellelhető maradványok, a legendákkal megtámogatva, egy irányba mutatnak. A nevesincs helyőrség!
Nevet sem mondhatok róla, nem is tudhatok, hisz nagyjából azonos távolságra feküdt Aszalótól, a mostani Magyaregrestől (Egis) és Déshidától.
A földrajzi elhelyezkedése inkább azt mondatná, hogy ellenséges portyázók felbukkanásakor, ezen falvak lakossága inkább abba a palánkba menekült semmint barlangba, odúba. Hacsak .... hacsak az a barlang ....
De azt nem is feltételezem -egyrészt a távolság miatt nem, másrészt a palánk jelentősége okán sem-, hogy a barlang az északi védműig húzódott volna.
Én inkább azt gyanítom, hogy egy közbülső állomás lehetett, ha gyorsan jött a veszély és gyorsan kellett rejtőzni. Oszt ha a portyázók megálltak, elidőztek, akkor a javakat a barlangban hátrahagyva az éjszaka leple alatt lehetett tovább szökni a Szana felé, a elővár felé. Ha meg vitte a martalócot a lendület, akkor egyből haza a faluba
A joggal feltételezett területi elhelyezkedése okán, akár nevezhetném Szana várának is, és akkor mindjárt magyarázatot nyerne a területet máig illető Szana elnevezés.
Nem Szanda! Szana. Nem összekeverendő. Szanda várának maradványa Nógrád megyében található.

A "képi ábrázolás" már romos állapotnak tetszik. És víz van előtte.
Ez vagy valóban víz, vagy az ábrázolás egyszerűsége miatt mocsarasodott területet ábrázolt így a szerző. Akár így, akár úgy, de a palánkot legalább az egyik oldaláról vélhetően a mostani Deseda patak, vagy annak elmocsarasodott árterülete védte.
Ahogy az, abban a korban nem volt ritka dolog.

Nos hát, röviden ennyit az elfelejtett faluról, az eltűnt, vagy tán soha nem volt várról.
Még ásni kellene. Vagy már kellene?
Lassan, de biztosan, ahogy a falu, a barlang maradványait, úgy a név eredetét is betemeti az idő homokja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése