Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2012. április 16., hétfő

Komfortos bóvlik

Kezdenek az agyamra menni a bóvlik, a kacat áruk. A képen lévő metszőollót pénteken vettem, ma felavattam és most vihetem vissza.
Azt írták rá, "erős vágórendszer, keményfához is".
Na meg azt, "komfortmarkolat"!
Csak épp a "komfortban" nincs vas!
Addig megy a fém, ahol eltörött. Tehát pont a végében, ahol a legnagyobb az erőhatás ott nincs benne semmi. Nem viccelek semmi.
Mert még csak nem is tömör "komfort".

Persze, tudom! Én vagyok a hibás. Túl erős a szorításom. El is ismerem és vigyázok is. Például, ha félre kell mennem csak két újjal merem megfogni .... Jobb az óvatosság.
Vettem egyszer egy "komfortos" nyelű csavarhúzó készletet. Szorult a fránya csavar. Megnyomtam hát a szerszámot, egyesével ráillesztettem az ujjaimat a "komfortra" -belátom kissé színpadias fogás volt- megszorítottam és megcsavartam. Halk pattogás hallatszott és bizsergés a tenyeremben. Kinyitottam és láss ... három darabban potyogott ki a "komfortnyél". A hatos készletből még kettőt kivégeztem aznap.
Na azóta vigyázok ha félremegyek ... Jobb az óvatosság!
Tán két hete kapott a kutya egy új automata pórázt. Szép, erős, praktikus, racsnis. Volt.
Utána lépett egy macseknek, megfékeztem és csak a szépség maradt belőle. A racsnit szétkapta, oda lett az erő és a praktikusság. Pedig a kutyám csak 12 kiló, a racsni meg papírforma szerint 30 kilóig bírta. Nem bírta. Azért befejeztük a sétát. Olyanformán, mint mikor Lucky Luke musztángot sétáltatott. Ha közelebb akartam a kutyát, hát feltekertem a vezetőszárat az alkaromra. mint a lasszót.
Megjegyzem, korrekt cégekkel vagyok kapcsolatban, mert szemrebbenés nélkül tolják vissza a lóvét. Továbbá elmondanám, ezek nem "médin csájna" cuccok.
Hordja már ide be a kacatot, a bóvlit boldog s boldogtalan.
A legboldogtalanabb meg aki megveszi és elhányja a blokkot, vagy szemérmes.
Énnekem komoly blokkgyűjteményem van.
Még egyet elmesélek, aztán nem untatok itt tovább.
Vettem egy alkalommal egy új ütvefúrót. Bika szerszámnak írták. Azon frissiben felfurkáltam az új könyvespolc rendszert. Vagy kilencven lyukat két nap alatt. Naná hogy megszorult a fúrógép. Szaga nem lett, nem leégett hanem nemes egyszerűséggel beállt. Visszavittem és szóvá tettem. Kissé morcosan mondtam, kéne egy jó fúrógép, mert ez kimúlt pár lyuk után. Adtak. Lett megint egy új és frankó gépem.
Azért rohadtul unom a blokkgyűjtést, a visszamászkálást, az ügyintézést és legfőképp azt a sok ócska szart, amit rásóznak az emberekre.
.

6 megjegyzés:

  1. Bizony... mi is jártunk úgy, hogy összeszereléskor nem volt csavar, vagy nem találtak a kifúrt lyukak, vagy nem siklott a sínen a polc, s még sorolhatnám :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még mennyi mindenről tudnék mesélni én is!

      Törlés
  2. Az ilyeneket én is nagyon nem szeretem, pedig velünk is előfordult már néhány alkalommal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még lesz is. Kacat ér kacatot. A baj az, hogy most már ránézésre meg sem állapítható.

      Törlés
  3. Megértem méltatlankodásodat, együtt érzek veled. Nekem is egy jó pár bosszankodást okoztak a bóvli cuccok. Minőségi holmit kell(ene) venni, de hát nincs pénz. Arra van az ember kihegyezve, hogy a legolcsóbb megoldást keresse. Nemcsak ebben, hanem mindenben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi a minőségi? Ami drága? Ami márkanév? Már azokban is csalódtam nem is egyszer. Ránézésre, megvizsgálással már nagyon sokszor nem megállapítható. Használat közben jön meg a gond. Mint itt is. Én nem gondoltam volna, hogy van olyan hülye tervező, aki "nyél nélkül" tervez metszőollót. Hát van!

      Törlés