Egy legalább is. Na jó! Nem is egy.
Igazából én nem akarok azon csámcsogni, hogy kell Horthy szobor avagy nem kell? Ez nekem így nem kérdés. Úgy igen, hogy kell Horthy, avagy nem? Szerintem nem. Őszinte legyek, én már nem értem itt a dolgok mozgatórugóját. Azt sem szeretném, ha a hülyeség és a tudatlanság vezet, de azt sem ha érzelmi motivációk. Pláne nem! Inkább a hülyeség.
Ok! Ezt a részét hagyom. Van más ami szöget ütött a fejemben.
Erről jut eszembe. Következő a feladat. Bezárnak egy ablaktalan, üres és csupasz falakkal körülvett helyiségbe, ahol az ajtón sincs kilincs belülről és azt mondják addig nem engednek ki, míg fel nem akasztod a zakód. Mit kell tenned?
Gondolkodni! Gondolkodni! Egészen addig, míg egy gondolat szöget nem üt a fejedben. Akkor a szöget kihúzod -naná, hisz fáj-, ettől aztán megkönnyebbülsz és nagy kő esik le a szívedről. A kővel bevered a szeget a falba és már kész is vagy!
Visszakanyarodva. Ott van Kereki község. Amennyire én emlékszem a sztorira -márpedig utána olvasni nem vagyok hajlandó- az alpolgármester kitalálta, a testület bólogatott, a polgármester lapított és nem tett semmit, a község tíz százaléka támogatta, a maradék meg nem nyilvánított véleményt. Tíz százalék! Így kell ezt!
Most van egy faszobruk. Olyan amilyen. Szerintem randa. Remélem az óvoda ablakából nem látszik. Nem tenne jót a ... Ok, ok. Majd egyszer megkomolyodok. Szóval. Ha a kilencven százalékból elmegy húsz százalék és azt mondja nem kell, akkor most nincs faszobor. Akkor is sokallnám a hetven százaléknyi véleménytelent, de ez az én bajom. Én a kákán is csomót keresek, ugye!
Azaz megint csak nincs nekik, mert ment az ügyvéd és leöntötte festékkel. Ezért aztán a frissen állított és immár frissen festett Horthy faszobrot leszerelték és elvitték tisztába tenni. Nem ártana a fejeket is, de hát a szobrot egyszerűbb. Gondolom lemossák nitróval és kap új pácot. Azután visszaviszik. És ha megint leöntik? Megint el, megint nitro ... Akkor Kerekiben lesz az első "szipus Horthy".
Egy szónak is száz a vége!
Nem a tíz százalék az oka az egész baromságnak, hanem a kilencven!
De itt a másik, a frissebb sztori. Debrecen, Református Kollégium. Emléktábla avatás.
Itt már nagyobb volt a tiltakozás. Előtte is, alatta is. Helyi civilek is kimentek tiltakozni, ellentüntetőnek pedig a diákok. Egyesek szerint kivezényelték őket, mások szerint mentek. Nyilván mentek. Nem? Hisz a mai fiataloknak nem is akad más dolguk, szórakozásuk, minthogy kimennek az utcára és vehemensen védenek valami ismeretlen fazont. Nem viccelek! Számukra ismeretlent. Ugyanis a riporter által megkérdezettek egyike sem tudta megmondani ki is az a Horthy? Még tippelni sem mertek, tudtak!
Ez aztán remek!
Nos, ha én lennék ott az igazgató és emléktáblát akarnék visszaállítani Horthynak, közben pedig annyit nem teszek meg, hogy a tanítványoknak legyen legalább ismeretük, ki is volt ez az ember? .... Vagy ha nem, hát akkor nem engedném ki őket demonstrálni. Nos. Ha így intézném, hát akkor nem bájolognék a kamera előtt, hanem elsüllyednék szégyenemben. Égtek, mint a Reichstag!
Na! Ez a hasonlat most passzol is ide!
Kíváncsi lennék. Ha fogalmuk sincs a diákoknak, ki is Horthy, akkor mit mond nekik az a név, Radnóti? Bizony, én nem tudhatom, .... bizony mondom ...
„Nem tudhatom...".
.
Hát én meg ennek a Nyírő József csontátültetésén vagyok kiakadva, hogy mekkora ügyet csinálnak belőle, szerencsétlent még holtában sem hagyják abba. Talán tíz éve vettem meg hét regényét, nekem akkor új volt, senki nem olvasta, nem volt akkor még trendi. De most mikor látom micsinálnak vele, nem tudok szóhoz jutni. Akkoriban, mikor olvastam, semmi de semmi nem utalt arra, hogy valami nagy Horthysta lenne, vannak regényei amiket akkor írt, amikor menekült, nem találtam semmilyen jelét annak, hogy bármilyen szinten gyűlölködő lett volna. Hogy éppen a minisztériumban dolgozott mint aktakukac volt neki a peche, de hogy most előállítani mint valami nagy nemzeti hőst, szerintem még Nyírő Józsefnek is sokk lenne. Ez pont olyan, mint ahogy a konzervatívok előszeretettel szedik elő Kós Károlyt, a kiskertészek, az állatfarmosok szeretik emlegetni, mint valami kabalát, a politikusok alapítványokat alapítanak a nevében mint a megmaradás, a hagyomány megőrzője, holott az öreg egy nagyonis haladó szellem volt. És regényeiben ugyancsak beolvasott a nagymagyarságnak, hogy ugyancsak azok a nagy urak baltázták el az erdélyi dolgokat, akiket úgy szeretett a történelem.
VálaszTörlésNem kéne ezekből a nagyjainkból ilyen csúfot űzni, hogy még a sírjaikban se legyen nyugtuk.
Mert ugye, ha tőlem megmarad egy pár sor az eljövendőkre, és ha valaki félre akar magyarázni, akkor mondhatja, hogy íme ez az ember a nemzetet összefogó egyházakat pocskondiázta, istennel kikezdett, ennek az embernek semmi se volt szent, egy áruló volt. Nem? pedig nem így érzek. Azért támadom az egyházakat, mert nem tartják össze a nemzetet, és ha istent támadtam, akkor az emberek agyszülötte istenét támadtam. Nem az Istent.
Számomra a történelem a jelen. Tudok adni a fiamnak házat, munkahelyet, vagy se? Ha igen, azt jelenti, hogy jól dolgoztam a múltban és jól dolgoztak eleim is a múltban. Ha nem, akkor hiába osszuk Nyírőt, s Kóst. Nem szabad. Főhelyen vannak a polcaimon az összes magyar írók. Nem érdekel, hogy ki volt s mi volt. Mit írt? Mit gondolt?
Most mitől jó, hogy Nyírő csontjait Erdélybe hurcolják? Azon kívül, hogy ország világ csúfot űz most a nevéből, itthon Romániában lenácizzák, lehorthyzzák, háborús gyilkosozzák a románok, más semmi értelme nincs. Jönnek Wass Alberttel azok a nagy érzők, akik aztán egy fogpiszkálót nem tennének arrébb a sajátjukért, egyben bizonyítván, hogy mennyire aggódnak a nemzeti megmaradásért.
Fantáziátlan, pártok felé elkötelezett, fizetett újságírók osszák a semmit a hivatalos újságokban, internetes oldalakon, míg igazi írók ingyenes blogokra száműzettek.
Lehetséges mindez, mert hatalmas a nemtörődömség. Így lehetséges, hogy egy pirinyó hangoskodó kisebbség a többség fölé tud tornyosulni. A többség meg egy nagy mamlasz, dámnyila kutya, mely már ugatni sem találja érdemesnek.
Na, hát ez hosszú lett...bocs.
Nem baj, ha hosszú volt a hozzászólás. Köszönet érte.
Törlés"Nem kéne ezekből a nagyjainkból ilyen csúfot űzni, hogy még a sírjaikban se legyen nyugtuk."
Maximálisan egyetértek. Nem mintha a többivel nem, csak most ezt hoztam előtérbe.
Ebbe a szögbe én is belelépek minduntalan. Hogy a kommunistáknak Lenin szobor kell, a náciknak Hitler. Előkaparnak csoportok elfeledett államférfiakat, s a közelmúlt szobraiból parkot szerveztek itt Tétényben.
VálaszTörlésÉn nem tagadnám meg a lehetőséget, hogy ez a mikulás is kapjon emlékművet. Kádár is hosszú ideieg határozta meg országunk politikáját. De ezen veszekedni... Cinege pör ez. Megint nem a perlekedőknek fütyöl a madár.
Veszélyeket hordozó "pör ez"!
TörlésIsmét csak a terelés jut eszembe mindarról, amit itt olvastam. Ha nincs jobb, hát előrángatják a múltat valamilyen szinten, és addig sem foglalkoznak mással az emberek. Az írókból, költőkből is "felkapnak" időnként egyet-egyet, de végül csak az marad, aki örök érték, úgy, mint Radnóti Miklós. Rendszerek jönnek, mennek, de Ő és jó néhányan, maradnak. Még akkor is, ha sok diák nem tanulja meg időben a nevüket.
VálaszTörlésKiket lehet terelni, terelgetni? ... Na kiket? ...
TörlésBeee, beee! Na de, hová beee?
Hát igen, - azokat. Most azonban a figyelemre gondoltam terelés szinten. Bedobnak valamit, és a többség "ráharap", azután elvitatkoznak rajta egy ideig. Ha van időm, benézek fórumokra: nem hinnéd el mire képesek ott az emberek, és nem is arról vitáznak, hogy már megint egy új adó stb. Egymást kóstolgatják, és itt jön elő, amiről Muzsi Attila is írt, hogy most az összefogást célozták meg, azt teszik tönkre a szeretet, haza, és család után.
TörlésÉn már azt hiszem mondtam, a múltat el kell engedni, másképp nem lehet tőle megszabadulni. Az előrángatás pedig azt jelenti, hogy nem is "akarunk" megszabadulni. De ez nem én vagyok!!
VálaszTörlésÉn úgy mondanám: - a múltból el kell engedni, amit el kell, amitől viszont kár megszabadulni, azt nem kell elengedni. Csak nem kell hamisítani, mert akkor a kategóriák összemosódnak.
Törlés