Csak nem ...

Csak nem bírom megállni és megemlítem.
Meg lesz, amit felemlítek.
Pont egy hete volt pénteken, hogy én is ellátogattam a KNOÉ szakmai konferenciájára.
Ott volt a fényképen látható helyen.
Budapesten a Nyulak szigetén.
Pedig nem nyulak gyűltek akkor össze és sajnos nem is túl nagy létszámban. Persze mihez képest kevesen? Szerintem mindenhez képest.

A meghívottak számához képest is, a joghátrányba kerültek létszámához képest is és az ügyünk jelentőségéhez képest meg pláne!

Talán azzal kellene kezdenem, mit is takar a KNOÉ rövidítés. Meglehet úgy kellene, de nem kezdem. Akit érdekel, vagy érintett az már tudja, akinek most sikerült "felcsigáznom", az pedig rákattint a linkre és utána néz. Akit meg nem érdekel, az már itt sincs. Már "lapozott".
Annyit azért elárulok, nem pertársaság. Egyesület!
Csupán csak azért említem fel, mert még nem késő belépni. Bár nem csekély a taglétszám, azért jócskán vannak még távollévők. Jócskán! Van még ok beszélni az összetartásról.

Egy szó mint száz, én bizony keveselltem a megjelentek létszámát.
A fentieken túl azért is, mert két régió tagsága is meghívásra került és a kettőből lettünk, talán ha százötvenen. Itt jegyzem meg, hogy azért nem adok meg számadatokat (pl.: tagság létszáma, meghívottak száma a régiókból, stb.) mert nem érzem magam feljogosítva, engedélyt sem kértem rá, majd nyilatkozik a vezetés, ha akar és ha tud hol. A KNOE.HU közéleti magazin oldalain tud, meg a tagi felületen is, a tagság felé. Merthogy nem vettem észre, hogy a médiák bármelyike is küldött volna izgatott érdeklődőt. Persze ez így logikus és törvényszerű. Ami a kormányzatnak csípi a szemét, arról úgy tesz, mintha nem is lenne és elhallgathatóvá próbálja tenni. Pláne, hogy tudjuk mit tart a kormányzat és Orbán azokról, kik az igazukat és mások igazát próbálják keresni, érvényesíteni és mivel a hazai kapukat becsukták előttük, hát már csak a nemzetközi fórumok és jog igazságában bízhatnak.
Majd ha már a sokadik lesz és nagyon kiderül, akkor "hazaárulóznak" kicsit, meg heccelik a híveiket és próbálnak újfent hangulatot kelteni.

Persze lesznek rá vevők és lesznek akik ettől újfent berezelnek és még inkább próbálnak az árnyékban maradni, lapítani. Meg persze lesznek azok, akiknek kötelességük lenne -és lett volna eddig is- felemelni a szavukat a jogsértések ellen, de nem teszik, nem tették. Hogy csak a hivatásom keretein belül maradjak, azok a felsőbb parancsnokok, akiknek tiltakozó szavát eddig egyszer sem hallottam -vélelmezem, nem is fogom- akik megfeledkeztek ezek szerint a tiszti eskü egynémely mondatáról. Régen volt mi?
Ezt már én is felhánytorgattam korábban, de most megtette -nem először- Kónya Péter is a Szolidaritás Mozgalom társelnöke. Én "Katona ..." voltam, hozzám a megjelent meghívottak közül ő állt a legközelebb, de mondandójában is. Határozott az elképzelése.

Dorosz Dávid -országgyűlési képviselő LMP- sok kérdést kapott, de talán nem véletlen. Ha ugyebár konkrétabban beszélt volna és határozottabbak lennének az elképzelései bizonyos dolgokról. De nem az ő hibája, a pártjáé. Lavírozgatnak, taktikáznak, hezitálnak. Mondják építkeznek. Ám tegyék.

Szanyi Tibor -országgyűlési képviselő MSZP- ... nos hát, nem bántom. Kötetlen volt már akkor a beszélgetés formája, mikorra ő megérkezett, nem is mondott semmi újat s érdemlegest. Mit is mondhatna? Építkeznek talán, vagy ....?

Viszont addigra nagyon megfogyatkoztunk és oly módon, ami nekem nem volt az ínyemre. A kezdéskor Kuti László elnök számolt be az elmúlt esztendő történéseiről, a tervekről és válaszolt számos kérdésre. Legtöbb kérdés tán a beadványt érintette. Elnökünk után Kónya Péter, ő utána Dorosz Dávid, őt követően pedig Kovács Tamás beszélt s válaszolt. Utóbbi leendő pénzügyi lehetőségeket emlegetett fel, de az még a jövő zenéje lesz. Ha lesz.
Eltelt rendesen az idő, "elsült hát a gulyáságyú". Mangalica gulyás volt a menü.
Mindenki jóízűen burkolta a forró és ízletes étket friss kenyérrel. De hogy mit keverhetett bele a szakács? Én nem is értettem? Legtöbb fogyasztóra úgy hatott mint J L Pikár kapitányra és társaira a "transzporter". Egyszerűen, teleportáltak!
Vagy, mivel már jóllaktak, hát lepattantak mint a zománc.
Ez utóbbi a valószínűbb és számomra a sajnálatosabb is. Én nem hiszem el, hogy hirtelen és egy időben lett mindenkinek járata hazafelé. Szanyi Tibort a mi kedvünkért hívta meg a vezetőség, miértünk. Megvártuk vagy tizenöten? Nem volt egy szép gesztus!

Ezt megint bő lére eresztettem, pedig vannak még bennem .... Most bévül is marad.

Meggyes-Katona József "A Bohóc"