Hálapénz

Hallgatom a hálapénz átvétele körül kialakult tervezgetést és persze megint csak vannak dolgok, amiket nem értek.
Előszörre is itt van az elgondolás, hogy csak az az orvos vehet át lóvét, aki erre engedélyt kért előtte a főnökétől. ......... Miért?
Ezért: -"A július elsejével életbe lépő új munka törvénykönyve tiltja, hogy a munkavállaló a munkáltatója belegyezése nélkül külön díjazást fogadjon el egy harmadik féltől."

Na de ...! Na de, ha ez így lesz és kér engedélyt és kap is, akkor meg be kellene vallania és adóznia kellene utána. Eddig is kellett volna,de ezt most inkább nem feszegetem.
Most viszont az "ellen" aki kér -és megkapja-, írásbeli bizonyíték lesz arra nézvést, ő bizony elfogad hálazsét. Osz hogy mennyit vall be majd belőle? Kacagjak?
Na itt van mindjárt egy dolog, ami kétséges és nem érthető, miként fogják ellenőrizni a (be)vallomás valóságtartamát?
Hacsak úgy nem, hogy a hálapénzt adó nyilatkozik az orvos munkáltatójának az adott pénz mennyiségéről.
És akkor álljunk is meg! Mert ha igen, akkor ezt ne szépítgessük, ez már fizetős szolgáltatás. Hivatalosan is fizetős. Volnának más megoldások is, de hagyjuk.
Mert akkor már végképp nem hálapénz lesz a neve. Magyarán és az én olvasatomban a kormány ahelyett hogy ellene menne, bebetonozza a hálapénz intézményét és megelégszik a morzsákkal, mert nem juthat a szelethez.

A másik amit nem értek, miért csak az orvosok hálapénzével foglalkozik ország s világ?
A munka törvénykönyvi szabályozás nem orvost ír, hanem munkavállalót!
Lényegtelen és elhanyagolandó szőrszálhasogatás ez tőlem .....

Kérdek hát mást. Honnét tudom, hogy a benzinkutasom kért, vagy nem kért engedélyt?
De komolyan! Ráírják a faszira?
Mert ha nem, akkor kénytelen ő maga felhívni a tényre a figyelmet. Mondjuk ekképp: -"én hivatalos hálapénz elfogadó vagyok!" Az Uram megszólítást szándékosan mellőztem, mert kezd kikopni a nyelvezetből a köszönéssel egyetemben. Visszatérve ... De! Mondhatja? Szerintem törvényileg nem. Meg miért is mondaná? Ergo, nem változik semmi! Mi adjuk, ők elfogadják és vagy van engedélye, vagy nincs -ettől független elfogadja- és vagy bevall belőle, vagy nem. De több lesz a nem!

Viszont ajánlanék egy másik megközelítést. Most biztosan nagyot fogok ugrani a "dögölne már meg sürgősséggel" várólistán.
Emlékszik tán mindenki a rezidensek kezdeményezte, majd a szakorvosok által is támogatott akcióra, hol is letétbe helyezték a felmondásaikat és csak egy bizonyos összegű -méltányolható és elégséges- béremelés kiharcolását követően kívántak visszamondani. Mondták, ha azt nem kapják meg, akkor tömegesen és egyszerre mondanak fel, hagyják el a pályát. Megkapták. Pontosítok! Kaptak. A kért emelés összegének csak a töredékét. A rezidens szövetség elnöke azt mondta: -elégedettek az elért eredménnyel és a kezdeti lépésekkel, meg a beígért ... stb. Nem szó szerinti idézet, de ezt mondta és ez volt a lényege. Vissza is vonta az előre datált felmondását mindenki. Szakorvosok, rezidensek egyaránt. Megismétlem. Mert elégedettek ...
Nos akkor kérdem én. Miért kellene hálapénzt adnom, ha elégedettek?

Jó, jó! Ez így durva, persze. Bár így is meglehetne közelíteni. Tán inkább a beígért ... irányába kellene a kormánynak elmozdulni és a tisztességesen végzett munkáért odatenni a tisztességes bért. És így aztán szépen levehetnék ezt a kellemetlen terhet mindenki válláról. Mert ez minden esetben mindkét félnek kellemetlen. Annak is aki adja és annak is aki elveszi. Mert ott van a bizonytalanság. Miért mennyit és vajon ő mit vár? Kellemetlen nem? Mellesleg meg az államnak iszonyú veszteség bevételi oldalon!
.