Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2012. május 29., kedd

A holtakért ...?

Azon már több alkalommal is elgondolkodtam
-csak épp nem adtam hangot neki-, hogy az újratemetéseket a holtakért , avagy magunk megnyugtatására tesszük, netán mindkettőért? Mindegy hogy én mire jutottam, már csak azért is, mert most nem ez izgat. Hanem az, miért így kell?
Nyírő Józseffel kapcsolatosan kérdem.
Súlyos aggályaim vannak a szervezést illetőleg.
Elmondom, hátha van akit érdekel.

Előre bocsájtom, nem vagyok sem temetkezési szakértő -bár kísértem utolsó útjára nem keveseket- jogi szakértő sem, de azért mégis.... Csak úgy, a józan paraszti ész mentén. Értem én a motivációt is, meg minden egyebet és jelen tárgyban mellékesnek tekintem Nyíró József politikai irányultságát. Sőt! Mondok valamit. Legyen mellékes a munkássága is most kis időre. Induljunk az alapokról.

Egy erdélyi magyar ember elhunyt Spanyolországban és végakarata értelmében odahaza szeretne nyugodni. Ez érthető is!
Végakarata teljesítésének módja, hogy a fellelhető rokonok hozzájárulását megszerezve exhumálási engedélyt kell kérni nyugvóhelyén. Spanyolországban! Egyúttal engedélyt kell kérni a maradványok elszállítására is. Szerintem. Amely kérelmen már szerepelni kell az indokolásnak is. Szerintem. Nem gondolnám, hogy adnak ki exhumálási és elszállítási engedélyt csak úgy "puszira".
Ez ugyebár megtörtént, mert a Spanyol kormány nem emelt kifogást. A logika azt mondatná nekem, hogy ezzel egyidejűleg -de inkább hamarább- megkérem a befogadó ország engedélyét is. Inkább, mondom hamarább! Mert miért is exhumálok és szállítok, ha nem biztos a temetési engedély?
Jelesül a román hatóságok engedélyét. Merthogy Székelyudvarhely Románia része!
Na most, kérem!
Ha ez rám vagyon bízva, akkor neki sem fogok az exhumálásnak addig, míg minden engedély a birtokomban nincs. Legfőképp az újratemetés engedélye.

Nekem ezt diktálja a józan paraszti észjárás. Már csak az elhunytra és még élő rokonaira való tekintettel sem követnék el ekkora kegyeleti hibát. A többit nem is említve!
Ha pedig mégis becsusszan valami hiba, akkor nem "kóstolgatnám" a befogadó ország kormányát, mert az ő jóindulatukra vagyok kénytelen az ügyben hagyatkozni.
Azt már talán mondanom sem kellene, hogy az az ő országuk, ott ők hozzák a rendelkezéseket és ők is tartatják be.
Tetszik, nem tetszik! Eszi, nem eszi ...!
Nem gondolnám, hogy ilyen és hasonlóképp elcseszett dolgainkkal tudjuk magunkat megszerettetni a környező országokban és szerte a világban.
Ezzel adott esetben többet ártunk, mint használunk.  A határon túli magyaroknak is!

Egy idő múlva az lesz: -Már megint a magyarok! Pedig nem. Csak ők is, magyarok.

Nem tetszik ez a játék nekem. Rohadtul nem! Már nem csak az élők a politika játékszerei, de a holtak is.
.

5 megjegyzés:

  1. Tökéletesen egyetértek! Ha mindez egy egyszerű, névtelennel történik, talán nincs ez a cirkusz. Ez ismét arra volt jó, hogy megpróbálták szembeállítani a magyarokat és románokat, pedig az igazság az, hogy az ott élő magyar is román állampolgár. Az ország törvényei szerint kell élnie. Úgy is élnek, akik ott maradtak, és bármennyire felfújnak egy ilyen esetet, nem fog változtatni semmin. Ennél azt hiszem az ottaniak többségének több esze van. Ebből is a politika próbál némi előnyt magához csalogatni. Az ilyesmi nem több, mint jó ütőkártya, bármikor elő lehet kapni, de mire elég?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak azt írhatom, ahogy Te kezdted: -"tökéletesen egyetértek!"

      Törlés
  2. Valahogy az újratemetésekkel én is így vagyok. A gondolkodásom hasonló az egész folyamattal kapcsolatban.
    Még egy van amit nem értek, miért akarsz te okosabb lenni a nagyokosoknál. Nem kell a földi halandónak mindenről úgy gondolkodni, hogy az értelmezhető legyen a józan paraszti ésszel.
    A párom is szervezett nem egy temetést, s kísért szintén utolsó útjára nem keveseket - nem voltatok ti véletlenül kollégák?, ő sem temetkezési vállalkozó - ott mégis minden flottul meg volt szervezve, s visszajelzésként eddig csak köszönetet kapott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem akarok okosabb lenni, de hülyébb sem, meg azt sem szeretem ha hülyére vesznek. :)
      Tudom, csak költői volt a kérdés, de azért válaszolok: -azok voltunk. Igaz, messze egymástól szolgáltunk, de azok voltunk. :)

      Törlés
    2. Ez az, enyhén szólva én is nagyon tudom utálni ha hülyére óhajtanak venni.
      A kérdés pedig nem teljesen költői volt... azért köszi!

      Törlés