Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2015. április 6., hétfő

in memoriam

Kis vicc, kis kacagás ...
Kicsi? Kacagás?
A kissé morbid viccet, kaptam. ..... Természetesen!
A Szállítótól.
Amúgy jó vicc. ... Az nem az, ami eszembe jutott tőle.


"90 éves öregember haldoklik az ágyban, az emeleti hálószobában.
Egyszer csak érzi, hogy az egész életében kedvenc almás rétes illata jön fel a konyhából.
Nagy nehezen kikel az ágyból. Utolsó erejét összeszedve lebotorkál a lépcsőn.
A konyhába érve ott látja az asztalon kedvenc rétesét.
Már nyúlna az első darabért, amikor a felesége a kezére csap a főzőkanállal és mondja:
- Azt ne bántsd, az a temetésre lesz! "

Az eddig eltulajdonított, elcsalt, eltékozolt, eljátszott magánpénzek emlékére!
Az se temetésre lesz, meg másra se!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése