Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2017. szeptember 15., péntek

Jóisten először, ... másodszor, ...

... senki többet harmadszor!
És a bölcsek köve!
Mert egyesek Istent játszanak! Istennek képzelik magukat! Ha jól látom.
Az a bajom az ellenzéki oldallal is, ami a kormányoldallal. Ott is, itt is, mindenki Jóistennek képzeli magát. Legalább is, a kimondott szóban.

Nincsenek már kimondott mondatok, pláne nincsenek kimondott kérdések.
Ezért aztán nincs, sem megbeszélés, sem vita!

Nincsenek már mások, csak tévedhetetlennek gondolt kinyilatkoztatások!
Vagy hallgatás. ... Egyik rosszabb mint a másik!
Jó lenne azt tudni, miként s mikor jutottunk el oda, hogy mindkét oldal tévedhetetlennek, sőt megmentőnek kezdte hinni magát? Mikor kezdték érezni először a szorítást, hogy mi Istenek vagyunk? Mi vagyunk a jók! Mi vagyunk a Jóisten!
Jó lenne azt tudni, mikor lett ez járványméretű? Mikor szabadult ki a vírus a karanténból és fertőzte meg a kívül élőket is? Mert megfertőzte!
Igen jó kórképet ad a manapság oly divatos közösségi portál a hozzászólásokon keresztül. Nincs már vitakultúra! Nincs már szerintem kezdetű mondat! Nincsenek kérdések! Nincsenek megvitatások! Ott is az van, mint a politikai beszédet irányító oldalakon. Kinyilatkoztatások!
Miénk a tízmillió tévedhetetlen országa!
De ha a külhonban élő magyarokat is ideveszem, akik belebeszélhetnek az itteni történésekbe, sőt el is dönthetik azt, akkor a mi országunk az, ahol a népességre kivetítve, 120 százalékot kitevő a tévedhetetlenek lélekszáma!
Bátran vagyok ezen a véleményen, mert mostanra azt kellett tudomásul vennem, hogy nem csak az eddig meghatározó oldalak politikáját meghatározók, és az őket követők lettek kinyilatkozók, hanem az újonnan belépők is.
Mindenkinél ott van a bölcsek köve!
Ez csak egyféleképp lehet! Valahol, valamikor, valakik összetörték a bölcsek kövét. Merthogy a bölcsek kövéből nem lehet több. Csak így. Törve.
Mint ahogy a Jóistenből sem lehet több!
Majd az összetört követ szétkapkodták, s azóta mindezen szereplők szorongatnak egy darabot a markukban, zsebükben ( nézd meg, hogy "nagyjaink" közül hányan mászkálnak egész nap zsebre vágott kézzel, tán még a pizsamájukon is van zseb ) és azt képzelik náluk van az egyedüli és igaz bölcsesség, tudás! Ők tudják azt, amit addig csak a Jóisten tudott!
Míg nem lesz valaki, aki megpróbálja a darabkákat összeszedni, összerakosgatni, hogy legalább némileg közelítse az eredeti formát, közelítse mert minden darab soha nem lesz meg, nem is lehet, addig itt csak a zavar lesz. Meg a zavarodottak!
S akkor most nem szóltam azokról akik csak úgy tesznek mintha lenne mit szorongatniuk. Blöffölnek. Nem találtak darabot, nem is kerestek, nem is érdekli őket, de szélhámos ösztönük előhozza őket a koncért!
Ez nem kinyilatkoztatás volt. Ezt én így érzékelem. Ez a véleményem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése