Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2017. november 6., hétfő

Ha kezet emelsz rám az otthonomban ...

Nem vagyok templomba járós de úgy kérem!
Az Istenre! Ne!
Feleslegesen ne zaklassanak!
S főleg ne emeljenek kezet rám!
Nem kell a balhé! Nem kell az erőszak!
Nem kell az oktalan zaklatás! Nem kell az oktalan uszítás! Nem kell az oktalan gyűlölet!
Ne feszítsétek tovább a húrt! Baj lesz!

Baj lehet!
Nem mondom biztosra, mert nem az. De nálam baj lehet!

Azt kénytelen vagyok viselni, tűrni -s viselem, tűröm is-, hogy Magyarország Kormánya és Magyarország Miniszterelnöke konzultációt hazudva felesleges kérdésekkel kéretlen levélben zaklat!

A továbbiakban viszont az én ügyem. Onnét, hogy a levél megérkezett, kivettem a levelesládából, kinyitottam, átnéztem az én ügyem! Azt teszek vele amit akarok!
Senkinek ahhoz köze nincs!

Olyannyira nincs köze, hogy felesleges megbízottat küldeni. Ne is kérdezze az agitátor a levél sorsát! Köze van hozzá? Ne is erőltesse. Ne is agitáljon arra, hogy mit tegyek!
Ha küldöm küldöm, ha nem nem!

De ha mégsem kerüli el az ajtóm s bekopogtat, majd felteszi a felesleges kérdéseit, akkor ő meg viselje a válaszom! Nem leszek alpári, de haverkodós sem.

Két dolgot ne tegyen! Invitálás híján ne lépje át a küszöböm!
Illetve ne nyúljon át felette! Ne akarjon megérinteni!

Nem érdekel ki fia, lánya! Ne tegye ezeket, mert támadásnak veszem!
"Az én házam az én váram!"
Gyűjtöttem anno aláírásokat Kaposváron a gumiégető ellen. Engem annak során közösségi térben támadott meg fideszes agyatlan. Nem vettem fel a kesztyűt, nem vágtam vissza. De a saját lakásomban már meglehet sok lesz! Nem biztos, de meglehet!

Alapvetően béketűrő vagyok, de csak azért mert jól kontrollálom magam. Bár igen hirtelen haragú vagyok, hamar felkapom a vizet, de jól uralom magam és jól mérlegelek!

Viszont kezdek úgy lenni mint az indián! Addig nincs gond amíg egy kutya ugat, de ha belém akar marni, hát ... a saját "szentélyemben" én vagyok az úr!

Ugassatok! Akár a küszöböm előtt is. Akár még rajta is! De beljebb nem!
Pláne nem erőszakkal párosítani az ugatást!

Mert ha így lesz, meglehet épp nagyon rosszul veszem, letépem a karod, beleteszem a borítékba és elküldöm a gazdádnak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése