De lehetne épp máshol is. De nem. Itt van!
Csak nyugalom! Még kitart. Remélem.
Hogy csúf? De az ám!
Elfogyott a rozsdamaró is? Meg a kék festék?
Apropó a kék festék.
Kék. Mórocz kék.
Öreg csókáknak, vén iszapszemű rájáknak még mond ez valamit, hogy Mórocz kék.
Nos hát! A helyzet az volt anno, hogy a Mórocz kéknek köszönhetően, volt egy elég hosszú időszak a Magyar Néphadseregben, amikor az ami kék, az biztosan nem volt rozsdás!
Mert ugye ami kékre lett elrendelve, azt sűrűn kellett átfújni, így nem volt ideje megrozsdásodni. Öreg csocseszek tudják, hogy ilyen volt például a vaságy is.
No meg sok minden más. Én most nem, majd a nosztalgia járatosok felidézik.
Az már most nyilvánvaló, hogy ez a hídszerkezet, a jelek szerint, csak viccből lett Mórocz kék. Tán még az összehegesztésekor kapott egy fedőréteget oszt azóta remete szexen van. (Remete szex = eső veri nap szíjja).
Így múlik hát el a kék dicsősége! Mórocz Lajos vezérezredes idejében ilyen nem fordulhatott volna elő. Ami kék az kék! És ahhoz, hogy az is maradjon, ahhoz akkor is volt kék festék, ha épp nem volt! Akkor jött az: -Legyen! S lőn!
Na jó! Hagyom a továbbiakban a kéket is és a vezérezredes elvtársat is. Nyugodjék békében! Hagyom, mielőtt azt gondolnák egyesek, hogy visszasírom.
Hát nem! Sem a kort, sem a kéket.
Felőlem aztán, ez a híd lehetne a jövőben akár sárga is! Persze némi rozsdamarózás a festés előtt, nem volna hátrányára.
Vagy jöhet a gyorsított, magyar módszer! Fessük át rozsdabarnára! Oszt jó van az úgy!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése