Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2013. május 27., hétfő

Nyomasztó ökörség

Elöljáróban leszögezném, hogy bár ebben a bejegyzésben elég sok dolgot "loptam" -legfeljebb kis átalakításokkal- azért nem lettem hirtelen kormánypárti.
Itt van mindjárt a cím. Két betűcske megcserélésével L.L.L. Nyomasztó örökség címet viselő legújabb remekművének köszönhető.
A kép felirata pedig ... Hát kell ezt mondani? Persze hogy .... Poór Péter-Fekete Vonat.
S ami ihlette? Az pediglen -ellentétben a slágerrel- a sikeresnek tán nem mondható állami párválasztó "buli".
Nagy buli vót! Nagy-nagy buli. Az mi?

Az előttem heverő írás szerint Bp-en a nyitáskor már vagy száz ember is tolongott. Zömében a sajtó munkatársai. Nyilván mint delegáltak.
Őket vélhetőleg nem a társkeresés, hanem a pénzkeresés és az állás megmaradása motiválta. Persze, persze! Tudom én. Óvatosan az efféle becslésekkel, mert meglehet félrevezető. Az is lehet hogy tán még 150-en is voltak. Lehet. Vagy épp hetven ketten hetvenkedtek. A sajtó, a rendezőség, a biztonságiak és néhány kíváncsi.
Zömében nyugdíjas. Meg pár gyerek. Mondá a cikk. Azért érdekes. Előbbiek kicsit megkéstek, utóbbiak meg kicsit korán jöttek. Csak azért bátorkodok, mert a nem is titkolt cél az ifjúság szaporodási kedvének elősegítésére találtatott ki.
Szabad egy táncra? .... Eszemben sincs nekem itt ... ez volt a nagy só címe.
"Kerestem szüntelen, vajon hol lelhetem őt,"
Na itt nem! Ezen a rendezvényen aztán kereshették. Ámbár akár pontosíthatok is, mert sem "kereső" sem pediglen "nagy Ő" nem volt. Egyszerűen nem jöttek. Azért így nehéz, nehéz találni ... bele meg pláne nehéz. Ha meg sem rá, sem bele ... akkor kilenc hónap múlva nem kell külföldről idecsábított szülészeket erősítésnek befoglalkoztatni.
Ugye? Olvasván az írást tovább, idézem: - "A rendezvény elején összesen 60 résztvevőt számoltunk meg, ennek harmada sajtómunkás volt, a többiek pedig nyugdíjasok."
"Ajjaj, fekete vonat! Elvitted a páromat!"
Frászt! Meg sem hozta. És nem a fekete vonat nem hozta meg, de a "feketeség" nem.
A sötétség! Az a mérhetetlenül nagy sötétség nem, ami egy jó ideje erősen fémjelzi a dolgokat. Olyan mély sötétség, amibe akár "negrót" is lehetne beledobálni, az is világítana benne mint a szentjánosbogár.
"Biztatom csak magam, nagy dolog, majd találsz mást,"
Eeeegen! Ezzel biztatom én is magam. Csak nem párválasztás, hanem párt választás.
Egyéb iránt meg igenis nagy dolog! Nem kis teljesítmény ekkora sötétséget sűríteni. Már majdhogynem fekete lyuk. Majdhogynem? Hisz egyre többeket beránt, nem bírnak belőle kitörni és a fény ... Ja. A fény. Azt még nem láttam belőle kijönni.
Rosszabb mint az alagút.
- Te, komám! Látom az alagút végén a fényt.
- Hé, komám! Ez a mozdony lámpája!
Ott legalább le lehet hasalni és kis szerencsével elhúz s nem tolat vissza.
S mi a legszebb a végén? Nem! Nem az a néhány fiatal, kik bejöttek s csináltak kis felfordulást mert lányok táncoltak lányokkal, fiúk meg fiúkkal. Most egy csomó gyagyás nem érti és melegekről vartyognak, de nem számít! Nem ez a lényeg.
Hanem az, hogy ezt is, egyesek megpróbálják rákenni a baloldalra.
Balliberális ... ez a szokásos, a legfőbb, az egyetlen érv. S ... beveszik.
Nézz bele a fekete lyukba! Vannak azok a felvillanások.
Az nem az értelem, nem is a szentjánosbogarak. Azok a "negrók".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése