Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2013. szeptember 9., hétfő

Születésnapra

Annak az idős néninek küldöm ezt a képet, s kívánok neki boldog születésnapot s jó egészséget, kivel vasárnap hozott össze a sors. Nevét nem tudom, lakcímét sem, s azt sem a hét melyik napjára esik a jeles esemény.
Ő készült -ha valaki esetleg mégis rányitná az ajtót-, s ezért vett pár sört. Nem ért vele haza. Elbotlott, elesett s csúnyán fájlalta ...
Ezt a keveset az úton mesélte el, majd biztonságban hagytam, hozzáértő kezek vették át a sürgősségin. Megvárni nem állt módomban.
Így aztán nem tudom rányitni én sem az ajtót, csak abban bízhatok, valami csoda elviszi ezt a jókívánságot a cseri városrészbe, s egészségben találja!

4 megjegyzés:

  1. Paradox érzéseket váltott ki belőlem ez a néhány sor.
    Egyrészt szomorú, hogy ilyen történik, egy sérülés sosem lehet vidám.
    Másrészt mégis vidám lettem, hiszen jó olvasni, hogy vannak még ilyen emberek a világon, akik nem félnek segíteni.
    Az én nagypapám segítségnyújtás hiánya miatt halt meg márciusban, így saját bőrömön tapasztaltam, milyen kevesen vannak a fent említett emberek.
    Tiszteletre méltó és példamutató ez a kis bejegyzés. Köszönöm! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán sajnálom nagyapád! Nagyon szomorú! :(
      Nagyon köszönöm! Megtisztelsz!

      Törlés
  2. Nagyon jó ember vagy drága Bohóc:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm kedves Magdi! :)

      Törlés