Áder János úrnak

Tisztelt Elnök úr!

Most, hogy másodjára is ön lett Magyarország köztársasági elnöke, először is gratulálok önnek.
A megválasztásához. Egyenlőre máshoz nem.
A megválasztásához is csak fenntartással, mert a körülmények ismeretében tudott, nem volt ez egy igazi mérkőzés és azt is beárnyékolta a kihívójával szembeni méltatlan kormánypárti viselkedés.
Tudom! Ez nem az ön bűne, nem az ön viselkedése, stílusa, ámde ... nem is rótta fel, nem emelt ellene szót, nem védte meg a kihívót, pedig azt megtehette volna a biztos győztes nemességével.
Most már mindegy. Most már túl vagyunk ezen is, mint az ön első öt évén is.
Elnök úr!
Ma Magyarországnak egy olyan kormányfője, olyan vezető politikusai és olyan kormánypártjai vannak, hogy ön, feltéve ha akarja, az ön előtt álló öt esztendő alatt, hazánk történelmének egyik legkiemelkedőbb államfőjévé válhat.
Kihangsúlyozom! Ha ön akar az lenni!
Kiemelkedő államférfi, kiemelkedő államfő, kiemelkedő politikai személyiség!
Ehhez minden feltétel adott!
Ön előtt áll ehhez újabb öt esztendő, ön előtt áll egy szennyes politikai és államvezetési garnitúra és ön előtt áll egy fogvatartott ország.
Az ön kezében ott a legmagasabb közjogi méltóság jelvénye, mindössze csak újra élnie kell vele, visszahúzni mellé a jogállamiságot és fékezni az eszteleneket.
Az ön kezében a döntés joga! Vagy él vele, vagy eléldegél újabb öt esztendőt.
Az ön döntése lesz! Válasszon!
Vagy ön lesz a rendszerváltás utáni idők legkiemelkedőbb politikusa, vagy az lesz ami én. Egy a sok kis horgász között. Egy. Ha ez utóbbi mellett dönt, akkor meglehet a horgászbot forgatásában ön jobb lesz nálam, de semmi másban nem!
Erőt kívánok a döntéshez, sikert a hivatalához!
Isten óvja Magyarországot és önt is, ha úgy dönt ön is óvja!
Maradok üdvözlettel és remélem leszek tisztelettel is!

Meggyes József (MJ)