Két hét is eltelt, s még hír sincs róluk. Két hét nagy idő!
S pont mert nagy idő, hát furcsa az, nem látta senki őket?
Senki? Sem mozgásban? Sem valakinél? Sem élten, sem holtan? Nehezen hihető!
Nehezen hihető, mert két ilyen és ekkora kutya feltűnő jelenség. Bárhol is, de feltűnő.
Feltűnő jelenség a határban kószálva, feltűnő jelenség lakott területen csatangolva, de feltűnő jelenség egy portán is.
Két hét után az is elképzelhető, hogy önként tértek be egy portára étlen-szomjan, s befogadókra leltek. De két hét után az is elképzelhető, sikeresen befogta valaki őket. Jól szocializált, békés, barátságos, gyerekekhez szokott kutyusok! ... Családtagok!
Családtagok, tehát hazavárják őket, hazavágynak! Hidd el, így van!
(Egy példa. Nekem, anno, elvittek egy fiatal német juhászom. Több mint egy esztendő után került elő. Gondolom, akkor már azt hitte az új "gazdája", hogy felejtett és levette a láncát. De nem! Nem felejtett!
S mert párszor járt velünk az anyósoméknál is, hát oda talált vissza. Hazavágyott!)
Ha még úton vannak, akkor egészen biztos az is, hogy már rég utat tévesztettek. Messze is járhatnak Várdától. Messze, lehet az is, nagyon messze. Több tíz, akár száz kilométerre is. Nagytestűek, nagy utak megtételére voltak képesek míg erejük is megvolt. Megijedtek, vagy meg is ijesztették őket, megzavarodtak, mostanra el is gyengültek.
De ha még úton vannak, akkor biztosan mozognak, vizet, élelmet keresnek. Ha még úton vannak, hát látszaniuk kell ott amerre járnak. Segítségre szorulnak, segítséget várnak!
Segítség kell nekik, a családjuknak! Segítsetek hát!
Ha már nem élnének ... Sajnos ezzel is számolni kell két hét után. Két hét után, és főleg azok után, hogy ezen hosszú idő alatt senki nem látta őket. Senki nem? Ha így történt -nagyon remélem nem- akkor egyvalakinek, vagy esetleg többeknek látni kellett. Utoljára! Talán vad után ugrottak, talán nem, csak szaladtak a határban és úgy tűnt ... Úgyis annak van igaza akinél a fegyver van!
De ha így ért véget, hát gondolja át a család fájdalmát s ha névvel nem is mer, de valahogy jelezze. Valahogy jelezze, tudassa, hol estek el? Hol fekszenek?
Hol nyugszanak? Nyugszanak? Sírjuk van vagy csak a puszta ég?
A családjuknak joga lenne tudni, ha még lehetséges joguk lenne a tisztességes búcsúhoz, búcsúztatáshoz. Joguk lenne tudni, hol is nyugszanak a szeretett barátok?
Joguk lenne tudni a két kóborló hollétét, még akkor is, ha már sírban nyugszanak és az a hely csak koordináta a helymeghatározón.
Poldi a várdai fotós hosszú évek óta tesz a közösségért, Népszerűsíti Várdát. De fotósként nem csak Várdát. Jár ő másutt is, jár sokfelé, járja a természetet, sok gyönyörűséget oszt meg nem csak a várdaiakkal.
Most segítségre vár! Halványodik a remény, kell minden szalmaszál amibe kapaszkodni tud, kell minden segítség! Kell minden nyitott, minden figyelmes szem!
Segítsetek neki!
Ritkán kérek megosztásokat, nagyon ritkán. De most kérem! Mert messze is juthatott, messze is lehet a két szeretett csavargó. Messze kell hát jusson a keresés is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése