Fájó szívvel, de ...

2016.11.05. Kaposvár
Berzsenyi park
Lehetséges, azzal kellene kezdenem, hogy bizonyítom én nagyon szeretem a fákat.
De nem teszem ezt. Még úgy tűnne reklámozom magam. Ha bárki is bizonyítékát keresi, hát ott van a MJ - Vándor blog, ott megleli. Bőséggel.
Képeket hoztam, a Berzsenyi parkban kivágott, és emiatt vitát kiváltó öreg fa még ott lévő darabjairól.

Nem vagyok sem erdész, sem kertész, csak egy erdőjáró és természet kedvelő, és eme minőségemben, a tapasztalásaim és a látottak alapján azt mondom,
ez a fa sajnos tényleg beteg volt.

Igyekeztem olyan felvételeket készíteni, hogy látsszanak a tünetek.
Úgy vélem sikerült.
Láthatók a régi és az újabb korhadások is ezeken a képeken.

A helyszínen látottak alapján én azt mondhatom, ez a fa öreg volt, beteg és én azt feltételezem, még igen sokáig elélhetett volna.
Elélhetett volna még, ha születése után nem épp ide ültetik! Merthogy a park egy sűrűn látogatott közpark, ráadásul közvetlen a gyalogút és egy méltán népszerű emlékmű mellett állt.
S bíz a korhadásait tekintve, bármikor válhatott volna öreg matuzsálemből baleset okozójává.
Bármennyire is szeretem a fákat, különösen az öreg fákat, ennek szegénynek bealkonyult. Már nem állt oly biztonságos lábakon s karjait sem tarthatta oly erősen, hogy ott, azon a helyen, a Berzsenyi park egy forgalmas sétánya mellett még sokáig állhasson.
Ezért hát én azt mondom, fájó szívvel, de nyugodt lelkiismerettel lehet az aki eldöntötte a sorsát, majd őt magát is. Kár érte. Nagy kár! De vesztése szükséges veszteség, ezért éppoly fájó szívvel és nyugodt lelkiismerettel tudomásul is vehető.
Nekem úgy tűnik, ez a fa nem azért esett áldozatul amiért oly sok másik, másutt.