Emlékezel még? Emlékezz!

Holnap, mindenszentek napja. Emlékezel még?
Holnapután halottak napja. Emlékezel még?
Van kikre emlékeznünk! Te, emlékezel még?
Tudod hol nyugszanak. Tudod hol sírjuk. Menj ki!
Legalább holnap menj ki!

Mindenszentek napja. Halottak napja.
Tudod mik ezek a napok, mit jelentenek? Nem? Az nem nagy baj. ... Csak menj ki.
Csak emlékezz meg!
Csak egy szál virág. Csak egy láng.
Menj ki, ródd le kegyeleted. Emlékezz s tedd le az emlékezés szál virágát.
Gyújts egy lángot, csak egyet a lelkükért az örök világosság lángját.
Legalább holnap menj ki! ... Ahogy ők is megtették szüleikért, míg éltek.
Emlékezz! Emlékezel? Hisz nem keveset köszönhetsz. ... Életed s léted.
Hagyjuk most a kifogásaid!
Hagyjuk az egész évet, hogy most ezért nem tudok, most azért nem érek rá, hogy anélkül is lehet emlékezni és hagyjuk az egész kifogásrendszert! ... Csak menj ki!
Te emlékezel még? Emlékezz hát! Emlékezz!
Menj ki sírjukhoz, gyújtsd meg a lángot s nézz bele. ... Nézd! ... Még nézd!
Íme ott látod atyád! Látod anyád "fivéreid s nővéreid"! Magad előtt látod minden ősöd ...
Látod? ... Látod, ennyire egyszerű ez! Ennyire egyszerű emlékezni. Csak emlékezz!
Halhatatlan az, kit nem felednek, kire emlékeznek, kiért gyújtanak lángot!
Ne keress kifogást. Ne keress kibúvókat! Menj kérlek és emlékezz! Mint rég.
Engem elfelejthetsz, én még élek s én emlékezek! Te? Emlékezel még?

(Tudom. Ezt megint az nem olvassa akinek íródott. Így szokott lenni. De megpróbáltam. Legalább megpróbáltam. Mert én emlékezek még! S gyújtom a lángokat. ... Sokat!
Mert, ... "látom atyám. Látom anyám, nővéreim és fivéreim. Magam előtt látom minden ősöm az idők kezdetétől." S látom barátim is! Emlékezek még!)