A top 5

Nem épp dicsekedni akarok ... amúgy miért ne?
De inkább csak összegzek.
Ma, kíváncsiságból belenéztem a statisztikába, s hát az első helyen álló bejegyzés számadata akár jubilálásra is okot adhat.

Átlépte 35 000-t. Azért az már valami!
És hát a top ötből, a többi sem semmi.
De elárulom, a top tízre sincs okom panaszkodni.

Érdekes, hogy a top 5-ből, négy bejegyzés a hadseregről szól, csak egy, a második helyezett nem. A második helyen álló, az anno Kaposváron eltűnt s keresett ifjú hölgy felkutatására írt bejegyzés, már nem aktuális, szerencsére nem, mert: 'Karolina megkerült' ( az volna a top 6.).

No persze ezek kiugró számok. A hétköznapok, a hétköznapi események írása koránt sem érnek fel eddig, de nincs okom panaszra. Már csak azért sincs okom panaszra, mert a blogot sehol nem hirdetem, rendszerint az idővonalamon osztom meg, s hát ha olyan a tartalom, akkor még van egy csoport ahol igen.
Tisztán önerős. S hogy nekem a statisztika nem létszükséglet, talán pont az bizonyítja, hogy nem osztom szerteszét, nem "gyűjtök" emiatt csoportokat, ellenben igen sok csoportból még ki is léptem. Nem csinálok nekik reklámot, így nem említek meg egyet sem azok közül ahonnét kiléptem, még a legutóbbiakat sem. Legyen annyi elég, kiléptem, mert csalódást okoztak.

Akkor hát az első: Katona vagyok! Honvédő! Csak hogy értsd

S mert összegzés, hát most gondolkodási idő kezdődik. Nem tudom meddig.
Biztosan írok közben is ezt-azt, vagy nem biztos az majd elválik. S hogy meddig tart a gondolkodási idő, s mi lesz a végeredménye? Na azt, még nem tudom!