Talányos

A természet az -nem az ember-, aki tud olyan dolgokat produkálni, ami mélyen elgondolkodtató, talányos, csodálatra méltó, ókor rejtélyes és még sorolhatnám a jelzőket.
Mint az a kis fenyő, ott a folyóparton. Alig hittem és erősen rácsodálkoztam mikor megláttam. Alig hittem, mert rejtélyes és elgondolkodtató az odakerülés módja és csodálatra méltó a természet találékonysága, no meg a kis fa életereje. A víz ragadta tán el valahonnét és ültette le ide, avagy egy emberi kéz által kivetett kis facsemete amit a folyó idáig hurcolt s itt megszánt? Talán fenyőként kezdte életét, majd kis gyökeres karácsonyfa lett, aztán szemétre került, onnét az ár elragadta, majd életét mégis megkímélve a partra ültette?
Az is lehet, szándékkal ültette le valaki oda. De miért épp oda? Miért ültette volna bárki is, közvetlen a partra,a rohanó víz mellé, az áradások útjába?
Talányok, kérdések sora. Én inkább a vízben hiszek, a folyó, a víz műve lehet minden.
Az elragadása éppúgy, mint szállítása, mint pedig leültetése. S a kis fenyő további sorsa is a folyó, a víz kezében van. Oly erős gyökeret ott aligha verhet, amit a víz alá ne moshatna és újra el nem ragadhatná. Ahogy a folyó, a víz életet adott neki, úgy újfent el is veheti, s ha kedve úgy tartja, hát máshol jelölhet neki új hazát, új életet.
Hacsak ......
Hacsak, emberi kéz be nem avatkozik. Kicsi fa, fiatal fa ... még átültethető.