Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2013. augusztus 14., szerda

Beszarás!

Azt mondod, nem?
Azt mondom, de! Be fogsz!
Amúgy is vannak hiányosságaink, erre mit nem hallok? Nem lesz kötelező a magyar oktatás?
Az indokolást nem is említem, mert attól lementem hídba mint Manitu!

Jut eszembe.
Rozsdás Macsete, a csete indiánok csatafőnöke áll a nagy folyó partján s félig leeresztett szemhéja alól, vizenyős szemeivel, borúsan nézi a túlpartot.
Megjelenik mellette Manitu, s kérdé az agg vezért:
- Mit tehetek érted, ó nagy Rozsdás főnök?
- Óh! Nagy Manitu! Csinálhatnál egy hidat!
Manitu szomorúan rátekint, majd lessen hátrafelé hajolva mondá:
- Ok. Öreg vagyok ugyan, de megpróbálhatom!

Szóval. Megy a híradó, mutatják a szigetet, a fesztivál után hátrahagyott szeméttengert és a takarításra kivezényelt haderőt.
Eligazítás. Érces hangú amazok kiálltja össze a férfinépet. -Uraim! Uraim!
S szóla:
- Láncreakcióba kéne menni!

( Ez nem vicc. Ez így hangzott el. Aki nem hiszi keressen rá. Az internet nem felejt.Ha alszik a cenzor. Nem is tudom. Manitunak sikerült? Nekem igen. Jó! Fiatalabb vagyok.)

Na!? Na!? Most akkor jön az: -gyenge kezdés után, erős visszaesés? De jó lesz!

1 megjegyzés:

  1. Lassan szégyellni fogjuk, hogy magyarok vagyunk és hogy ebben az országban élünk!

    VálaszTörlés