Kis vidámság

Ám tessék!
Nem vagyok én annyira negatív. Egyszerre hoztam most szépet is és vidámat is. Na jó! A vidámság nem az én szerzeményem, a szállító küldte. Az is igaz, a szép sem az én szerzeményem. Én csak lefényképeztem.

Egy ember nagyon fél a szellemektől, éjszaka mégis a temetőn keresztül kell átmennie a faluba. Óvatosan lépked, amikor egyszer csak kopácsolást hall. Észreveszi, hogy az egyik sírnál egy fickó a sírkövet vési.
- A francba, a szívbajt hozta rám, mit csinál itt maga az éjszaka közepén?
- Elírták a nevemet, azt javítom.

Három ügynök, egy amerikai, egy német és egy magyar, egyszerre látogat meg egy múzeumot. Közben észreveszik, hogy a hátsó kerítés javításra szorul, hát mind a hárman felajánlják, hogy megszervezik a munkálatokat a múzeumnak. Az Amerikai megméri centivel a kerítést, felír néhány adatot, hosszan számolgat, majd kiböki:
- Azt hiszem, 90.000 forintért meg tudnám csinálni. 40.000 az anyagköltség, 40.000 a munkások bére, és 10.000 lesz az én hasznom.
A Német, szintén méricskél, számolgat, aztán:
- Szerintem ki lehet hozni 70.000-ből is. 30.000 az anyag, 30.000 a melósok, és 10.000 nekem.
A Magyar odanéz zsebre tett kézzel, és méregetés nélkül foghegyről odaveti:
- 270.000 forint.
A múzeumigazgató teljesen elhűlve:
- Hogy jön elő ekkora összeggel, amikor meg se nézte rendesen, hogy mit kell csinálni, mint a többiek!!!
- Roppant egyszerű. 100.000 magának, 100.000 nekem, és a munkával megbízzuk a Németet.
- OK, tiéd a meló.

Hoppá!
A viccben szereplők esetleges egyezése valós személyekkel a véletlen műve!
....... Bár a véletlen műve lenne!