Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2013. március 26., kedd

Gondolatból gondolat

Kivételesen most hátulról kezdem a gondolatmenetem, pont fordítva mint ahogy eredetileg eszembe jutottak, fordítva mint ahogy eredetileg fűződött a gondolatsor.
Mondhatom " hátulról jövök mellbe!"
Vajon téved erre bárki is, ki tudja ki volt Dovator?
Ha nem , az sem számít, most csak egy járulékos gondolat a II. világháború hősies vezérőrnagya. A képen látható regény hőse valós személy. Nem rossz a történet, már persze ha valaki kedveli a II. világháborús történéseket. Ez a könyv egy 1954-ben nyomott példány. Kissé leharcolt. Nem adom el, nem azért mondom. Pedig "értékes" nyomat, már akár 200 forintért is fellelhető. Hiába no! Régi.

Szóval az úgy volt, hogy az orosz nyelvről jutott eszembe a könyv. Volt valaha egy orosz nyelvtanárom, ki sikerrel elérte nálam ... Nevezzük csak nemes egyszerűséggel Rozmár tanár úrnak. Merthogy akkortájt is így becézgettük a háta mögött, bajusza és piknikus alkata után. Rozmár tanár úr magából indult ki és magához mérte a tudós diáksereget is. Nevezetesen, hogy ő egy esztendő alatt tanulta ki a nyelvet fordítói szintig. Brávó! Nos, én meg nem. Ezzel csak annyit ért el, addig csak nem szerettem az orosz nyelvet, neki köszönhetően meg is utáltam. Már általánosban megjósolta egyik tanárom, meg fog gyűlni a bajom az orosszal. Majdnem telitalálat lett. Rozmár tanár úrral gyűlt meg, s miatta a nyelvvel. Végeredményét tekintve lényegtelen.

Rozmár tanár úr és az orosz nyelv, egy korábbi -általános iskolai- tanáromról jutott eszembe, ki pedig testnevelő volt. És a kosársport elkötelezett híve. Elkötelezettségének és elszántságának köszönhetően az iskolánk udvarán ameddig a szem ellátott - tekintve hosszában, széltében és magasságban is- mindenütt kosárgyűrűk voltak felcsavarozva.
A földszinti ablakokra nem, gondolom nem lehetett megoldani a lepattanót. Így aztán a testnevelés órák változatosan teltek. Utánpótlás kereséssel és neveléssel. Én ezen a téren nem bizonyultam nevelhetőnek, viszont a tanár úr elérte, nem csak nem szerettem meg a kosarat, de meg is utáltam.

Ő és a kosárlabda viszont a fociról jutott eszembe. Történetesen van egy miniszterelnökünk, ki foci őrült s ennek okán ... No nem ragozom.
Fociakadémia, stadion építések tervei, milliárdnyi támogatások -egyes csapatoknak- szurkolás, mikor ..., szurkolók. Helyben vagyok. Szurkolók. Futballhuligánok.
A huligán szó ugyebár angol és jelentése a következő: "garázda, romboló kedvű, botrányt okozó személy, elvadult csőcselék." Nem akarom én őket és a miniszterelnök személyét összehozni, de egy biztos. Egy ideje -jó ideje már- túl sokat engedhetnek meg maguknak. Túl sokat engednek meg nekik. Gondoljunk csak az MTV-székház ostromra, ott is ők voltak a vezérürük s azóta már sok alkalommal. Viselt dolgaikat feleslegesnek tartom itt citálni, alkalmanként teli velük a sajtó. Nekem meg a tököm teli velük, már elnézést! És azokkal is, ki hagyják őket rombolni. Annyira gazdag ország lennénk?
Ez a dolog érdekesképp nem szívügye a miniszterelnökünknek, pontosabban az neki, csak nem úgy ahogy kellene.
Pedig ott is nyithatna egy frontot a kurva nagy szabadságharcos lendületben.
Egy szó mint száz, Orbánig csak nem szerettem a focit, mostanság már mondhatni meg is utáltam. Meg aztán ... Mondjam? Nem mondom!

Valahogy így esett a gondolatsor. Futballhuligánok, Orbán, foci, kosárlabda, tanárok, orosz nyelv, tanárok, Dovator tábornok, könyv. Ja, és a blog! Meg sok minden más ... csak nem írtam le! Még, nem.

4 megjegyzés:

  1. A garázdaságot, huligánkodást én sem kedvelem. De ez nem egy tipikusan honi jellegzetesség. Mindenhol a világon, ahol foci van( de ahol nincs ott is) létezik. Melbourneben ugyanígy néz ki a dolog, s gondolom másutt is. Én nem hoznám össze a politikával. Szerintem csak a ki nem élt agresszív ösztönöknek "köszönhető".Sok sport és egyéb értelmes elfoglaltság kéne a fiataloknak, hiszen többnyire ők a tettesek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megbocsáss, de egy szóval nem állítottam hogy ez hazai termék. Így igaz, mindenütt előfordul szerte a világban, ahol focidrukkerek vannak. Csakhogy! Csakhogy, manapság már sehol a világon nem bánnak velük kesztyűs kézzel. Idehaza viszont túl sokat engedhetnek meg maguknak. Én sem hoznám össze a politikával, ha a politika nem használná fel őket. De felhasználja. Az általam felemlegetett TV-székház ostromot is az úgynevezett "ultrák" vezették. De vegyünk akkor egy frisset, a diákok Fidesz székház foglalását. Az ott szabadcsapatként megjelenő állítólagos Fidesz szimpatizánsok egyik vezére, az egyik neves focicsapatnál bújtatott létszámban, kemény pénzért foglalkoztatott, mellesleg büntetett előéletű szélsőséges egyén, akit nem mellesleg a Fidesz pártigazgató foglalkoztat és hívott a diákok ellen. Csakhogy teljesen egyértelmű legyek: Kubatov Gábor FMPSZ pártigazgató, országgyűlési képviselő, FTC elnökről beszélek. Szóval, bátran állítom, a politika ókor felhasználja őket és vezényli a "ki nem élt agresszív ösztöneiket". Igen, értelmes elfoglaltság kellene a fiataloknak, de másoknak is. Elsősorban munkahelyek formájában! De ettől még a szélsőséges magatartás, megnyilvánulások már sajnos gyökeret vertek, terjed és egyes politikai körök ezt meglovagolják.

      Törlés
    2. Valóban a politika időnként fel és kihasználja őket és hol egyik, hol másik oldal el is kalapálja őket alaposan.Amint látható, nem használ. Mivel magyarázható pl. az, hogy egy olyan országban ahol van rendes megélhetés, mert még a segély is elegendő hozzá, ott is egy őrület a focimeccs?

      Törlés
    3. Jó kérdés. nem tudom, pedig már gondolkodtam rajta. Talán az, hogy ez lett az a tömegsport, amit végül is a legszegényebb rétegek gyerekei, fiataljai is olcsón űzhetnek és egy bizonyos szintig fejlődhetnek maguk. Ugyanakkor ezt látják az egyetlen gyors lehetőségnek a kiemelkedésre, hisz egy profi focista nem keres keveset. Aztán ha a tehetség nem elég a kiemelkedéshez, marad a fociőrület, de marad a tanulatlanság és a műveletlenség is, ami párosul a helyzet miatt már beérlelődött agresszivitással. Mondjuk legyen ez egy rövid teória, amit bővebben kellene boncolgatni, kibővíteni, mert így nem teljes, nem kerek, de kiindulásnak talán jó.

      Törlés