No nem úgy értem -bár csinos-, hanem az áfa ügye kapcsán. Majd 250 millát lerepíteni azért már nem kispályás. Azután az üggyel kapcsolatban fél füllel hallottam egy megnyilatkozást a tévén és a motoszkáló gondolatok előrébb jöttek.
Azt feszegette a nyilatkozó, hogy egy élsportoló, lett légyen akár világbajnok, vagy olimpiai bajnok, a sport után már nem tud megélni abból amit elért, muszáj valamihez fogni. Tényleg? Egyem a zúzáját!
Miért? Mások nem így vannak ezzel? Most akkor mire értette? Ezzel mentegetni akarta?
Kurvára nem gondolnám, hogy amennyiben kőkemény melóval elért valaki valamit, arra ne lehetne építeni. Csábi Bettina esetében még az is "játszik" hogy jogász doktor. Tehát nem "csak" egy élsportolóról van szó. Akkor ők mit mondjanak? Csak ugye a tudását a "másik oldalon" kellett volna bevinni a vállalkozásba.
Kurva jó egy világ lenne -még ennél is jobb- ha mindenki felcsapna csibésznek, bűnözőnek akinek valami máshoz kell fogni az élete során valamikor. Mert nem tud megélni abból amit addig elért. Na ezek tábora nő az utóbbi időben! Lett légyen az aktív korú, avagy már valami jogon nyugdíjas.
A másik dolog, ami vele kapcsolatosan ismételten felugrott bennem, az a negatív példa.
A negatív példaadás. Egyre inkább nő azon ismertebb, emberek száma akik csúnyán bebuknak valamin. A sajtó pedig szenzációkra kihegyezett és lecsap ezekre az ügyekre mint gyöngytyúk a takonyra. S addig vájkálnak benne, addig ismétlik, addig rágják, míg egyetlen szemernyi leszopogatni való is van a csontvázon. Forog, pörög a negatív példa.
A másik ok, ami mozgásra serkentette a gondolataim, az pedig Keresztes Ildikó.
Akit ugye a férje László (46) huszonöt évnyi együttlét után dobott Bernadettért (23).
Tucat sztori! Pont erről van szó. Szigorúan nem rájuk értve, hanem úgy általában.
Férfiszemmel nézve.
A férfioldalt értem is. Friss, feszes jó formában lévő husika puha és bársonyos bőrkötésben. Aztán még az újdonság varázsa, meg a fiatalság lendülete ami magával ragad és fiatalít. A sok irigykedő. Az ego legyezgetése! "-Én még kellek egy ilyen fiatal, gyönyörű csajnak!" És így tovább! Csupa "jó" dolog. "Királyság!"
És a női oldal? Belegondol a csinoska, hogy mi vár rá? Mikor majd a tata negyven percig idegeli magát a sloziban, mert elfelejtette előtte letolni a gatyáját. Mikor smárolni szeretne, csak nem találja hozzá a protkóját. Mikor más is eszébe jut, csak mire felállna, addigra elfelejti, mit is akart? És még sok-sok "csudijó", ami acélozza a kapcsolatot!
Fenét nem értem! Értem én azt az oldalt is.
Egy ilyen korú hölgyek a saját korosztályukból nemigen találnak erős egzisztenciával bíró férfi egyedeket. Aki van, az meg foglalt és keményen kellene érte küzdeni. Örökké.
A megszerzéséért is, meg a megtartásáért is. Csupa-csupa nehézség, bizonytalanság. Sokkal gyorsabb és eredményesebb ez az út. Megoldódik egycsapásra minden.
A megélhetőség, a stabil helyzet és a pasi meg még elfogadható. Még!
Később? Később meg majd lesz valahogy. Ha jön jobb, akkor lapát! Csere.
Ha meg nem? -"Akkor legalább megvan minden és még csak nem is baszogatnak érte!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése