Cím

"Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír: arcán gördül végig minden, MIT A SZÍVE MÁR NEM BÍR...." /Annalíz küldte/
A képek nem feltétlen illeszthetőek az íráshoz. Vagy igen, vagy csak vannak. De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

2011. július 26., kedd

"Recept ..."

Adott egy ország. ahol a kormányzat rendre többet költ, mint amennyi a bevétele. A költségvetés hiányát aztán hitelek felvételéből pótolják.
Jól megfizetik a kormány alkalmazottakat, tisztviselőket. Mindeközben elnézik az adóelkerülést. Eddig ismerős?
Persze, hogy elnézik! Mondjam miért?
Szerintem is szükségtelen. Tudja mindenki.
Azért jól eléldegél a lakosság is. Ők is erőn felül vásárolnak. Hitelekből. Könnyű hitelhez jutni és aztán már könnyű nagyot álmodni.
Azután jön a "való világ" - a maga törvényszerűségeivel- és a keserű ébredés.
Eddig is ismerős ugye? Pedig nem, .... nem Magyarországról beszélek!
Görögországról.
Akár haza is beszélhetnék. A különbség csak annyi, ők "bedőltek".
Pedig ott keményen a jobb oldal, jobboldali diktatúra volt uralmon.
No persze a megváltó receptet mindig az tudja, aki épp messzebbről nézegeti a nagy "bőségtálat". Vár a sorára. Néha azért a zabálók dobnak egy-egy koncot nekik is. Naná! Kussoljanak arról, mi is megy a "tál" körül. Akkor lesz a nagy gond, ha a "tál" kezd megürülni. Van gond!
Akkor már nem csak vicsorognak, hanem egymás torkának is mennek.
Ez a rész is ismerős igaz-e? Persze hogy az!
Most már senki és semmi nem szent. Egy a cél. Minél hamarább megtölteni a "tálat".
Ha tele lesz? Minden mehet tovább. Miután tele? Dehogy is.
Azért közben is meregetnek, csak kicsit szolidabban. Kicsit?
Recept. Az alap összetevők általában nem változnak. Egy "szakács" csipetnyi valami hozzáadásával lesz mesterszakács. Jöhet a taps, elismerő csettintés, az éljenzés. Bevettük!
Persze, mikor a z összetevő megkeseredik ....
Jöhet a következő szakács. Jöhet!
Majd megint bevesszük!
.

5 megjegyzés:

  1. Azt hiszem, hogy mindegy melyik oldalon haladunk azon az úton, amit mások jelöltek ki a számunkra! Nekünk kell kijelölnünk az útunkat és azon teljes szélességében haladni. Jobb oldal vagy bal oldal, teljesen mindegy, vakítás az egész. Nemzetben kellene gondolkodni és messzire zavarni mindenkit - aki az utóbbi 20 évben odafért - a húsosfazéktól. De a görögök legalább kifejezték valahogy a nemtetszésüket...

    VálaszTörlés
  2. Teljesen egyetértek veled. Csak együtt lehetne haladni, teljes szélességben. Viszont ez addig nem lehetséges, míg szóba sem állnak egymással a felek és csak a gyűlölködésre fogékonyak egymás irányába. Normális demokráciákban kormányváltás után nem bontanak vissza mindent amit az előzőek csináltak. Csak azt, ami szarul sikerült. Nálunk úgy látom ez máshogy működik. Még fő vonalak sincsenek kijelölve, amik fontosak lennének és mindenünnen támogatást élveznének. Hát még a részletek? Ugyan már!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon valószínű, hogy ahogy mi is, nagyjaink is látják a hibákat, sőt talán a megoldást is, csak a hatalom közelsége elveszi a racionális gondolkodás képességét. Nem tudnak felülkerekedni kapzsiságukon, önzésükön. Nem megfelelő emberek képviselnek minket. Egyet értek Jóska Barátommal, csak akkor lesz megoldás, akkor térnek észre, ha a képviselőket vissza lehet hívni. Addig semmi jóra ne számítsunk. Saját maguknak meg nem akarnak rosszat.

    VálaszTörlés
  4. Persze, hogy látják és ahogy mondod, valószínűleg a megoldást is.
    Ettől lesz aztán még nagyobb az ő bűnük!

    VálaszTörlés